Minden aláírásnak súlya van

Az erdélyi magyarokat sújtó jogbizonytalanság megszűnését várja a Nemzeti Kisebbségvédelmi Kezdeményezéstől Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Az Európai Unió polgáraitól egymillió aláírásnak kell összegyűlnie április 3-ig ahhoz, hogy az Európai Parlament foglalkozzon a nemzeti kisebbségek ügyével.

– Kik csatlakozhatnak a kezdeményezéshez?

– Összesen hét különböző uniós országból kell összejönniük az aláírásoknak, de úgy, hogy valamennyiben meg kell haladnia az aláírások számának a minimumot, a lakosságarányos kvótát. Ezt eddig két országban léptük túl, az Erdélyt magában foglaló Romániában, illetve Magyarországon. Szükséges még legalább öt ország. Szlovákiából – a Felvidékkel – a szükséges aláírások több mint hatvan százaléka már beérkezett interneten, de a kezdeményezést papíralapon is alá lehet írni.

– Mi történik majd, ha összegyűlik az egymillió aláírás? Miben változhat a kisebbségek élete?

– Súlyos következményei vannak a jogbizonytalanságnak egy-egy ország őshonos kisebbségére nézve. A nemzeti kisebbségek ügye az Európai Unióban nemzeti hatáskörben van, nem szabályozzák törvényben. Románia uniós csatlakozása előtt voltak ajánlások, amelyeket kényszerből megígértek ugyan, de nem tartották be. Erdélyben az egyik legnehezebb teher, hogy a már megszerzett jogokat is minden következmény nélkül elvehetik tőlünk. A Minority SafePack kezdeménye­zés jól mutatja, hogy nincsenek rendben a kisebbségek ügyei. Bízunk ab­ban, hogy egymillió uniós polgár kérését nem lehet lesöpörni, hiszen ötvenmillió ember jogairól van szó. Ha összejön egymillió szignó, akkor kötelező törvényt hozni a nemzeti kisebbségek témájában – ennek tartalmáról azonban az aláírók nem dönthetnek. Viszont minden aláírás felhívja a figyelmet arra, hogy mekkora probléma a törvény hiánya.

– Nem csak a magyar kisebbség él Európában. Vannak olyan problémák, amelyek általánosságban érintenek minden őshonos csoportot?

– Említettem, hogy ötvenmillió ember él Európában kisebbségben, mindannyian biztonságra vágynak, és ha ezt nem érzik, elvándorolnak. Erdélyi magyarokként az egyik legnépesebb kisebbség vagyunk. Biztosítani kell a jogaink minimumát, különben továbbra is különféle politikai széljárásnak kitéve élhetünk. A születések számából egészen jól lemérhető, milyen jogai vannak egy kisebbségnek. Úgy vélem, sem egyedül, sem családban nem lehet fennmaradni, ehhez intézmények szükségesek: óvodák, iskolák, templomok, művelődési házak, szín­házak. Az intézményrendszer vé­dőbástyát alkot, biztos pontot ad, ahol az ember önmaga lehet. Ha ezek nem biztosítottak egy közösség számára, csak idő kérdése, mikor tűnik el a föld színéről. Mi, erdélyi magyarok a megmaradásért harcolunk. A létünk függ attól, képesek vagyunk-e megtartani óvodáinkat, iskoláinkat. Ez nem alku kérdése, hanem küldetés és kötelesség – ha nem harcolunk érte, egyszer majd számon kérik rajtunk.

Aláírással segíthetjük a határon túli magyarokat

A Magyarországi Református Egy­ház Zsinatának vezetősége és a Kárpát-medencei református egy­há­za­kat tömörítő Generális Konvent el­nöksége is aláírásra buzdít. A Nem­zeti Kisebbségvédelmi Kez­de­­ményezés aláírásgyűjtő ívéhez bármelyik ma­gyarországi pos­tán hozzá lehet jut­ni. A kezdeményezés aláírható in­terneten a Rákóczi Szövetség által indított www.jogaink.hu honlapon. Angolul az akciót Minority SafePack-nek hív­ják, aláírásra a szavazati jog­gal bíró polgárok jogosultak.

Fekete Zsuzsa – Hegedűs Márk

A cikk megjelent a Reformátusok Lapja 2018. március 4-i számában.

reformatus.hu