Kiállítás nyílt a magyar reformáció történetéről

A protestantizmus előzményeit, kialakulásának körülményeit, egyháztörténeti jelentőségét, a magyar történelemben betöltött szerepét mutatja be molinókon a Soli Deo Gloria – A magyar reformáció öt évszázada című kiállítás, amely szerdán nyílt meg a Külgazdasági és Külügyminisztérium aulájában.

A magyarság számára a reformáció nem csupán a megújulás, hanem a megmaradás lehetőségét is jelentette – mondta Íjgyártó István kulturális és tudománydiplomáciáért felelős államtitkár a tárlat megnyitóján. Az államtitkár felidézte: a 16. század elején megindult török hódítás, az ország három részre szakadása véget vetett a Magyar Királyság regionális hatalmi helyzetének és egységének. A széttagolt országban az anyanyelvű vallásgyakorlás másfél évszázad alatt nemzetmegtartó erővé vált.

Íjgyártó István kiemelte: a kiállítással a minisztérium megemlékezik az Erdélyi Fejedelemség korát messze megelőző egyházpolitikájáról, amellyel a világon elsőként engedélyezte az evangélium korlátozás nélküli hirdetését, a szabad prédikátorválasztást, majd a lutheránus, a kálvinista és az unitárius mellett a római katolikus vallás szabad gyakorlását is.

Hafenscher Károly, a Reformáció Emlékbizottság miniszteri biztosa elmondta: a reformáció átalakította Európát és benne Magyarországot, még ha „nem is tudatosítjuk, hogy mennyire meghatározza napi életünket, döntéseinket, gondolkodásunkat". Hafenscher Károly szerint az emlékév utolsó hónapjaiban már érezhető annak hatása, hogy a reformáció „témává lett" a társadalomban, és az emberek felfigyelnek a vallási megújulás ma is releváns üzenetére.

A négynyelvű – magyar, angol, német és francia – kiállítást külképviseletek, illetve magyar kulturális intézetek mutatják majd be szerte a világon. A kiállítás molinókon ismerteti a protestantizmus előzményeit, kialakulásának körülményeit, egyháztörténeti jelentőségét, szerepét a magyar történelemben, az egyház és a társadalom megújulásában. Bemutatja, hogy a Habsburg- és az Oszmán Birodalom közötti hatalmi harcok árnyékában, Bethlen Gábor és I. Rákóczi György fejedelem uralkodásának idején miként válhatott az Erdélyi Fejedelemség a protestantizmus központjává. A tárlat megemlékezik az 1568-as tordai országgyűlésről, foglalkozik azzal, miként hatott a reformáció a történetírásra, a tudományos életre, a magyar nyelvre és irodalomra, illetve a zenére. Emellett bemutatja a magyar protestantizmus nagy alakjait, a nagy múltú kollégiumokat és azok néhány híres tanárát és diákját, vázolja a peregrináció jelentőségét.

Forrás: MTI, fotó: Hurger Zsolt / Külgazdasági és Külügyminisztérium
Reformatus.hu