A jövő záloga - lezárult a Károlyi Gáspár Program

2015. Nov 09., szerző: Adminisztrátor

Hálaadó istentisztelettel egybekötött ünnepségen adták át a belül átalakított és korszerűsített gönci református templomot, illetve a szomszédságában található, megújult és kibővített bibliamúzeumot, ezzel lezárult a másfél éven át tartó Károlyi Gáspár Program. A 450 millió forintos, kiemelt kormányzati támogatással megvalósuló beruházás során az első teljes magyar nyelvű Biblia fordításának és nyomtatásának helyszínei újultak meg.

A november 7-i, gönci református templomban tartott istentiszteletenSzabó István, a MRE Zsinat lelkészi elnöke igehirdetésében a bibliafordítások és azok revízióinak szerepére emlékeztetett, melyeknek céljuk, hogy Isten üzenetét újra és újra érthetővé tegyék számunkra. "Károlyi Gáspár első teljes magyar bibliafordítása óta magyar ember nem mentegetheti magát azzal, hogy nem értem mit akar az Isten. (...) Evangélium nélkül nincs hit és Isten megszólítása nélkül nincs felelet!"

A Timóteushoz írt első levél 3. fejezetének 16. verse alapján az üdvösség titkának két dimenziójára hívta fel a figyelmet: az egyiket - miszerint Jézus Krisztus megjelent az angyaloknak és felvitetett dicsőségében - mi nem érzékelhetjük, ugyanakkor a másikat - azt, hogy megjelent testben és hirdették a népek között - igen. A dunamelléki református püspök az utóbbihoz sorolta az írott Igét és így minden bibliafordítást is.

Balog Zoltán köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy Károlyi Gáspár 425 évvel ezelőtt fejezte be a Biblia magyar nyelvre fordítását és nélküle ma nem beszélnénk magyarul. "Károlyi Gáspár bibliafordítása mindennapi kenyér, nehéz időkben maga a levegő, ami nélkül megfulladnánk". Az emberi erőforrások minisztere azt mondta, a gönci Biblia kiállítás megújulása arra buzdít, hogy a Szentírás alapján „újuljon meg kiállásunk és protestáljunk azért, ami nem a múlt, nem múzeumi darab, hanem a jövő záloga”.

Kitért arra is, hogy a magyar nyelv művelése rokon a hit megőrzésével és erejével, Klebelsberg Kunó egykori minisztert idézve pedig úgy fogalmazott: „az élet a magyar nyelv és kultúra erejében van”. A tárcavezető a magyar vidék jövőjéről is beszélt, azt mondta, hogy "a magyar vidék megújulása és ereje nélkül Magyarország sem lehet erős”.

A Károlyi Gáspár Program három része a fordítót, a nyomtatást és az emlékezést fogja össze: elsőként a gönci római katolikus templom, Károlyi egykori prédikáló helye újulhatott meg belülről és kapott statikai megerősítést, az épületben végzett régészeti feltárás pedig megválaszolta a kérdést, hogy a bibliafordító sírja az altemplomban található-e. "Az ásatás során megerősítést nyert, hogy Károlyi Gáspár földi maradványai máig ismeretlen helyen nyugszanak" – erősítette meg a tényt Csomós József tiszáninneni református püspök a program részletes bemutatása során.

A második ütemben Vizsolyban, az első teljes magyar nyelvű Biblia nyomtatásának helyszínén a templom teljes külső felújítása mellett restaurálták a freskókat és korszerű nyomtatástörténeti kiállítás jött létre, mellyel Mantskovit Bálint lengyel származású nyomdásznak állítottak emléket. A program harmadik, záró szakaszában a Gönci Református Egyházközség épületei újultak meg: a gönci református templomot alkalmassá tették konferenciák szervezésére, bővítették a Károlyi Gáspár Múzeumot, megújították a helyi bibliatörténeti kiállítást és megszépült a Károlyi-szobor köré épített emlékkert – tájékoztatott Csomós József, aki ötletgazdaként 2013-ban vázolta fel a programot.

A Károlyi Gáspár Múzeum átalakítása során négy helyiséget alakítottak ki, köztük a Tanászi Árpád könyvtárigazgató által megtervezett bibliatörténeti kiállítást, amely interaktív alkalmazások segítségével mutatja be a magyar bibliafordításokat és a Biblia születésének helyszíneit. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Sárospataki Tudományos Gyűjtemények együttműködési megállapodásának jóvoltából – melyet az ünnepségen írtak alá – ezek a számítógépes programok a Tudományos Gyűjtemények tulajdonába kerülnek. Csomós József hozzátette: a Károlyi Gáspár Programnak köszönhetően a látogatók 21. századi körülmények között találkozhatnak a Bibliával és akár több száz fős konferenciákon elemezhetik a magyar történelemre és nyelvre gyakorolt hatásait.

Az istentiszteleten két előadás is elhangzott: Monok István, a MTA Könyvtárának főigazgatója a Biblia értelmezéseiről a reformációig beszélt, Dienes Dénes gyűjteményigazgató pedig a Rákóczi Újszövetséget mutatta be. Az ünnepségen közreműködött a Gönci Református Egyházközség vegyeskara.

Kojsza Péter

Fotók: Csomósné Molnár Mónika, Kojsza Péter és Leidgeb Ákos
Forrás: tirek.hu 

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.