Együtt Bereg kultúrájáért

Beregi hímzések határon innen és túl
Már a XIX. században legendás hírű volt a beregi kézimunka. Az első írásos emlékek róla nem az anyaországhoz tartozó Bereg területéről maradtak fenn, hanem innen, a határon túlra szakadt részről. Lehoczky Tivadar, Bereg vármegye monográfusa szerint a terület hímzéskultúrájára már egészen korán felfigyeltek az ide látogató idegenek. Más írásos emlékek is fennmaradtak. Egyházi jegyzőkönyvekben, az egyház javairól készített leltárakban többször találkozhatunk az úrasztali terítők, abroszok felsorolásával.

Ennek a közös örökségnek és kultúrának feltárására vállalkozott a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat Múzeumok Igazgatósága, az EGT és Norvég Finanszírozási Mechanizmus, illetve a Magyar Köztársaság által támogatott Határon átnyúló együttműködés fejlesztése a magyar-ukrán határtérségben nevet viselő programmal. A gyűjtés a beregi hímzésen túl a szakrális építészetre is kiterjedt. A kutatások eredményét egy-egy kötetben összegzik és tárják a nagyközönség elé.

A határon átívelő kutatáshoz a Kárpátaljai Református Egyház nyújtott segítséget. A több hónapon át tartó munka (a közös gyűjtés 15 évre tekint vissza) végére tehettek pontot augusztus 31-én a KRE Levéltára és Múzeumában a református intézmény, valamint a vásárosnaményi Beregi Múzeum közös kiállításán és konferenciáján.
A kiállítás-megnyitón Kész Géza, a református levéltár és múzeum igazgatója köszöntötte a megjelenteket. A tárlat céljáról szólva elmondta, a kiállítás a beregi tradicionális hímzéseken keresztül igyekszik hangsúlyozni és bizonyítani a határ két oldalán élő emberek egységét. A múzeum vezetői emellett fontosnak tartják, hogy a ma szőttes-készítéssel foglalkozó szakemberek az eredeti mintákat, technikákat alkalmazzák, őket is ösztönözni szeretné ez a kiállítás.
A tárlatot Felhősné dr. Csiszár Sarolta, a Beregi Múzeum igazgatója mutatta be. Beszédében megemlítette: a múzeumban évtizedek óta gyűjtött díszített használati tárgyak közül több Kárpátaljáról került hozzájuk. Ezekből a tárgyakból bátran megállapítható, hogy az itt élő nép páratlanul gazdag motívumkincset hagyott ránk, mondta. Ami nem azt jelenti, hogy a beregi kézimunka merőben eltér a Kárpát-medence más tájegységeinek mintakincsétől. Ugyanaz az életfa, reneszánsz korsó, páros galamb, madaras életfa, szarvas és más állatábrázolás, indás virág, tulipán, rózsa, szegfű stb. motívum jelen van más tájegységek textildíszítményeiben is. – Ezen túlmenően szinte mindet ott találjuk Európa más népeinek népművészetében is. – A beregi hímzésnek mégis olyan jellegzetességei vannak, amelyek megkülönböztetik azt más területek díszítőművészetétől. Ez pedig nem más, mint a díszítmények elhelyezése a tárgyakon, tudtuk meg. Tárgyaink díszítményei nem esztétikai értékek csupán, minket fejeznek ki. Hordozzák múltunkat, hagyományainkat, lelkületünket, világképünket, a készítő és használó közösséget. Sokszor ezek az ártalmatlannak tűnő, beszédes tárgyak hordozzák közös történelmünket, gyökereinket, fogalmazott Felhősné dr. Csiszár Sarolta múzeumigazgató.
Zán Fábián Sándor, a KRE püspöke elismerően szólt az együttműködésről s a gyűjteményről, mely gyökereinket, tulajdonságainkat láttatja, a magyar nemzetet egymás felé fordítja. Csodálattal beszélt a szorgos és istenfélő kezekről, akik a sok éjszakán és nappalon keresztül végzett munkát – melyben anyáik és dédanyáik tudását őrizték – végül letették az úrasztalára, hogy mindenkié legyen, hogy a gyülekezet gyönyörködhessen benne. Öröm számunkra, hogy a sok-sok munka, amit ebbe az épületbe fektettünk, nem lett hiábavaló, mert értéket őriz, értéket képez, mondta. Majd abbéli reményének adott hangot, hogy a titkok, melyek a kiállított textíliákban, az odaadásban és a hűségben rejlenek, a fiatalság, a mai generáció szívébe is beágyazódik, és gyümölcsöt terem.
A konferencia során Hegedűs Antalné textilrestaurátor tartott előadást arról, hogyan fejlődött a beregi hímzés a XX. század folyamán, Somi Katalin, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola szőttes-múzeumának munkatársa azt a munkát mutatta be, amit a főiskola tanárai és diákjai a hagyományápolásért végeznek.
A szőttes-kiállítással párhuzamosan a vásárosnaményi Beregi Múzeum szeptember közepéig helyet ad a Kárpátalja bereg megyei templomait bemutató fotókiállításának. (A képeket Fülöp László készítette).
Soós Katalin

Kapcsolódó Galériák