Munkácsiak kirándultak

…Úgy számlálni napjainkat, hogy bölcs szívhez jussunk

Rendhagyó kirándulást szerveztek a munkácsi reformátusok. A népszerű helyszínek után idén a közelmúltban ideiglenesen megnyílt református szeretetotthon (Bulcsú) volt az úti cél, ahol a gyülekezet tagjai, közel hatvanan, meglátogathatták volt lelkipásztorukat, Gulácsy Lajost, aki maga is beköltözött az idősek otthonába. Az utazás apropója volt az intézmény megismerése, népszerűsítése is, mondta a Munkácsi Református Gyülekezet lelkipásztora, Taracközi Gerzson. Olyan világban élünk, amikor az idős embert, aki nem tud termelni, produktumot létrehozni, kevésbé tisztelik, fogadják el és gondoskodnak róla, fogalmazott. Holott, ha belegondolunk, mindegyikünk lesz idős, és amíg fiatalok vagyunk, erőnk van, addig Istentől azt a felhatalmazást, küldetést kapjuk, hogy ne feledkezzünk meg azokról, akik előttünk hordozták a szolgálat terhét. Ezért tartjuk fontosnak a munkácsi gyülekezetben is, hogy szemmel kísérjük, felkaroljuk a közösség időseit, nyilatkozta a lelkipásztor.

A munkácsiakat szeretettel és meleg ebéddel várták az otthonban. A bentlakókkal közös áhítaton a zsoltáros (90 Zsolt 10–12) szavaival biztatott elcsendesedésre és önvizsgálatra Taracközi Gerzson: tekintsünk vissza, milyen volt és milyen jelenleg az életünk! A vendégeket köszöntötte Nagy Béla, a Kárpátaljai Református Egyház főgondnoka is, majd kötetlen beszélgetéssel folytatódott a találkozó.
Gulácsy Lajos nyugalmazott lelkipásztor az idősotthon ötletgazdája és egyik jelenlegi szolgálattevője korábban elmondta, most különösképp foglalkozik az öregség gondolatával.
Véleménye szerint az az öregség rettenetes, amikor az ember nem készült fel lelkileg arra a valóságra, hogy egyszer meg fog öregedni. Az ember fiatalon azt hiszi, hogy mindig életképes lesz, s egyszer eljön az idő, amikor azt mondja, most már ez se, az se megy. Semmit sem tud tenni, mert nincs lelki tartaléka, nincs lelki erőforrása. De az a fiatal, aki ebben az öntudatos hitben él: én Isten eszköze vagyok, akaratából élek, Ő szabta meg az életemet, öregkorára nem lesz tragédia az, hogy megöregedett és meggyengült fizikailag, mert szellemileg annál inkább felépült. Ahogy mondja a Szentírás is: a mi külső emberünk napról napra romlik, de a belső napról napra megújul, nyomatékosította Gulácsy Lajos, aki erről a meggyőződéséről tesz bizonyságot a szeretetotthon lakói között is.
Soós Katalin