Vakációs bibliahét Homokon

Az idei Vakációs Bibliahét történetei a Szentírás ünnepeinek köréből származtak. "Mi az ünnep? Amikor az anyagi világ sűrű szövevénye megnyílik, s átragyog rajta a másvilág fénye, mint felhők közül a nap.... Ünnep,... mikor fölsír az újszülött gyermek első szava. ... Mikor a templomban megcsendülnek a csengettyűk, megkondulnak a harangok... ...És még mi minden ünnep! ... Mert az ünnep kiemelkedés, fölszárnyalás az alantosból, a térből és az időből, az életbe - a létbe. Abbahagyása minden tevékenységnek, magunkba fordulás, megtisztulás, szellemivé válás. Az ünnep: szabadság. Megszabadulás minden nyűgtől. S ha ebből szabadulunk, éppen ez az ünnep. Nem vigasság, zabálás, tombolás az ünnep... Az ünnep: csend. Megállás. Elmerülés az időtlenségben. Hangtalan ujjongás, néma zokogás. Mosoly könnyek között. Könny a mosolyban. Az ünnep az a pillanat, mikor álomnak érezzük a valóságot. És valóságnak azt, ami láthatatlan, megfoghatatlan." Kodolányi János, Az égő csipkebokor Ennek a hétnek az egyik legfőbb célja az volt, hogy megtanítsuk gyermekeinket igazán, mélyen, helyesen ünnepelni!

Betekinthettünk egy izraeli család páska vacsorájának megünneplésébe és annak hagyományaiba. Megértettük, hogy miért esznek kovásztalan kenyeret, tojást, keserű füveket a bárányhoz és milyen értelme van a sós vízbe áztatott petrezselyemnek. Sátorozni is voltunk képzeletben, ugyanis a lombsátrak megünneplése került sorra. Izgalmas ünnep ez, mely hét teljes napig tart. Ez az időt azonban a családok sátorban töltik, de nem azért, mintha nem volna házuk, ahol lakjaknak. Hanem így emlékeznek arra az időkre, amikor őseik átkelvén a Vörös tengeren sátrakban éltek éveken át. Egy csodának is tanúi lehettünk, melyet az Úr Jézus vitt véghez. Hivatalosak voltunk egy menyegzőre, amit szintén hét napig ünnepeltek. Egy felháborodott násznagy jött el közénk, és osztotta meg velünk élményeit, melyek közel sem voltak hétköznapiak. A víz borrá változott. Mégpedig különlegesen finom borrá. Ezzel a tettével mentette meg az Úr Jézus a vendéglátó családot a szégyentől, hiszen a bor, mely a bőséget és Isten áldását jelképezte, akkoriban nélkülözhetetlen eleme volt az ünnepnek. Péter apostol személyesen látogatott el hozzánk, és mesélte el, hogy 3000 ember tért meg akkor bűneiből és választotta egyként az Úr követését az életében. Mivel a Szentlélek eljövetelének az egyik jele a kettős tüzes lángnyelvek megjelenése volt, mi is készítettünk egy nagy lángot, mely a sok kis résztvevő lángocskáiból állt össze, így alkotva egységet. Végül egy igen becses meghívást kaptunk. Láthattuk, hogy az Atya igen sokakat meghívott a Fia menyegzői vacsorájára és mindent elkészített számukra, mégis sokan távol maradtak. Nem jöttek el az ünnepre, mert hétköznapi teendőjüket többre becsülték, mint a Királyi meghívást. Bár ez nagyon elszomorította a Királyt, de mégsem ünnepelt egyedül, mert meghívta a szegényeket, betegeket a hontalanokat, akiket az utcán talált. Ők igen nagyra értékelték egy ilyen méltóság meghívását, ezért feltétlenül el is mentek. Az Atya bennünket is hív, rajtunk áll a döntés, hogy elmegyünk-e. A hét folyamán rengeteg meglepetéssel és játékkal igyekeztünk megajándékozni a legifjabb nemzedéket. Számunkra az jelentette az örömöt, hogy eljöttek, élvezték a programot. Idén több mint 25 gyermek vett részt a Vakációs Bibliahéten. Reméljük, egyre többen fedezik fel maguknak ezt az alkalmat és lehetőséget, hogy ismerkedjenek egymással és az Úr Istennel. Legelső sorban az Úr Istennek köszönjük ezt a hetet, aki megteremtette a lehetőségeket, illetve megáldotta az alkalmunkat. Köszönettel tartozunk Kertész Viktória hitoktatónak a fáradságos készülődésért, és azért, hogy munkájával, ötleteivel idén is létrejöhetett ez az áldásos alkalom. Hálásak vagyunk Szakács Évikének, Jenei Katalinnak és a legifjabb segítőinknek, Balogh Andreának és Kulinics Erikának, hogy egész héten át nagy segítségünkre voltak. Köszönjük az áldozatkész szülőknek: Budai Rudinak, Juhász Istvánnak, Kiss Zoltánnak, Bangó Istvánnak, hogy autóikat nem kímélve néha 8-10 gyermeket is elszállítottak Homokra, majd vissza Minajba. Köszönjük mindazoknak, akik süteménnyel, innivalóval hozzájárultak a gyerekhét lebonyolításához. Isten gazdag áldását kérjük életükre, családjukra. Bízzunk benne, hogy gyermekeink számára maradandó, szép élmény marad mindaz, ami itt történt. Szimkovics Edina