Kiemelkedő művészeti érték Palágykomorócon

Művészettörténeti szempontból jelentős falképet tártak fel szakemberek a Palágykomoróci Református Templom felújítása során: egyikét a legkorábbi Szent László legendaábrázolásoknak.

Az Árpád-kori templom felújításához 2004-ben fogott a gyülekezet a Teleki László Alapítvány szakmai segítségével, később az ők, valamint a Szülőföld Alap anyagi támogatásával is. 2006-tól lépésről lépésre haladtak a munkálatok: toronysisak felújítás, homlokzatcsere, templomhajó zsindelyezés, míg tavaly a belső felújítást megelőző szakszerű falkutatást is elvégezték.
Azért ragaszkodott a gyülekezet a szakszerű, műemlékvédelmi szempontokat figyelembe vevő felújításhoz, mert a templom állapota még a 20. sz. második felében sem volt Isten hajlékához méltó. S amint a helyiek elmondták, megérte, mert már eddig is kincseket hozott felszínre a felújítás.
A kívülről most már teljesen felújított templomban tartotta Megújuló örökség címmel záró konferenciáját az egyik támogató partner, a Teleki László Alapítvány.

Az egyetemes magyar kultúra értékeinek feltárásáért és megóvásáért létrejött alapítvány eddig kb. húsz kárpátaljai helyszínen segítette a helyreállítást. Hogy néhányat említsünk: Benében, Csetfalván, Hetyenben, Mezőváriban. A rendkívül értékes épületekben számos esetben egészen kitűnő és épen maradt freskókat is találtak, így Huszton, Palágykomorócon, Visken. És még legalább ugyanannyi magyar vonatkozású műemlék vár felújításra az ebből a szempontból is különösen gazdag Kárpátalján, nyilatkozta lapunknak Diószegi László, a Teleki László Alapítvány ügyvezető igazgatója, a konferencia-sorozat főszervezője. Hozzátette a konferencia nem titkolt célja a még restaurálásra szoruló műemlékek feltérképezése mellett az is, hogy ráirányítsa a figyelmet Kárpátaljára, és próbálja élénkíteni az ide irányuló turizmust, ami nyilván a helyi magyarságnak is érdeke lenne.
A konferenciához csatlakoztak a helyiek is. Igehirdetéssel Kovács Attila lelkipásztor szolgált. A palágyi gyülekezet és templom küldetéséről szólt. Ahogy elmondta, mindkettőnek Isten hatalmát kell meghirdetnie: Itt voltunk évszázadokon át, itt vagyunk ma is, és ha Isten akarja, itt leszünk ezután is az Ő kegyelmében bízva, fogalmazott.

Az istentisztelet után Diószegi László nyitotta meg a konferenciát, majd Szőllősi András mérnök tartott előadást a település, s azon belül a templom történetéről, melynek – a csarodai, bodrogszentesi és nagytoronyai templomokhoz hasonlóan – egyedi a toronykialakítása.
A 2009-es belső falkutatás Kiss Lóránt marosvásárhelyi restaurátor vezetésével történt, akit a megbeszélésen Lánghy József – a lónyai templomban jelentős középkori freskóállományt feltáró – feművészettörténész helyettesített. Ismertette a Szent László legenda Palágyban látható részleteit, s a falkép jelentőségét. Ugyanis az eddig ismert ábrázolások közül sehol sem fordul elő az, hogy a karzatmelvéden található a legenda.
A konferencia résztvevője volt Kollár Tibor művészetpártoló is, annak a jótékonysági kézilabda-mérkőzésnek szervezője, mellyel a parlamenti politikusok válogatottja és a Magyar Női Kézilabda Válogatott egy kiemelkedő művészeti értékkel bíró határon túli magyar gyülekezetet és templomát támogatta (a választás a Palágykomoróci Református Templomra esett).
A tanácskozáson jelen volt Gyurin Miklós beregszászi és dr. Kulcsár Antal ungvári magyar konzul.
Kovács Attila palágykomoróci lelkipásztor szólt arról is, hogy ahogy forrásokhoz tudnak jutni, szeretnék folytatni a templom belső renoválását.
Soós Katalin