Evangélizációs esték Bátyúban

„Jöjj, te bús Péterem!”

Április 26-a és 30-a között került sor a Bátyúi Református Egyházközségben a 2010-es év tavaszi evangelizációs hetére, melyen Szanyi György borzsovai lelkipásztor hirdette közöttünk az élő Isten igéjét. Az alkalomhoz illő komolysággal készültünk: a presbiterek meghívót juttattak el minden családhoz, a forgalmasabb helyeken kisebb falragasz hívogatott a Jézus Krisztussal való találkozásra. Az eredmény nem is maradt el, esténként átlagosan 300-an gyülekeztünk össze, esetenként a szomszédos újbátyúi, bótrágyi, somi, zápszonyi, szernyei és csongori gyülekezetekből jött vendégekkel is kiegészülve.
A hét folyamán, ahogy a címadó éneksorból is kiderül, Péter apostol élettörténetével foglalkoztunk.

Hétfőn a halász Simon elhívásának lehettünk tanúi, aki szinte akaratán kívül lett hallgatójává Jézus igehirdetésének, majd a csodálatos halfogás révén szembesülhetett az Ő hatalmával, és rádöbbenhetett önmaga bűnös voltára.
A keddi délután folyamán a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola diákjai a „Láthatatlan színházzal” szolgáltak gyülekezetünk parókiáján, melynek során a jelentkezők szemét bekötve „láttattak” meg sok fontos dolgot az életünkben. Az esti evangelizáción a kőszikla Péter hitvallására figyeltünk: „Te vagy a Krisztus, az élő Isten Fia”, amit az igében sajnos szorosan követ a Jézust is megfeddő Péter története (Mt.16:13-23). Meg kellett látnunk: ez a kettősség bennünk is megvan, egyszerre vagyunk az Atyának az Ő kijelentéséből élő gyermekei, és kísérthető, bűnös emberek.

A szerdai alkalom Majoros Béla barkaszói gondnok bizonyságtételével kezdődött, majd az igehirdetésben a fogadkozó Péterben ismerhettünk önmagunkra. Megtanultuk: a Sátán rostája arra is jó, hogy a hivők megerősödjenek, a képmutatók pedig szint valljanak. Ezen az estén az újbátyúi hittanos gyerekek énekszolgálatát is meghallgathattuk, amely nagy sikert aratott.

Csütörtökön újra a „Láthatatlan színházzal ” kezdődött a délután, majd a tagadó Péterre is „rátekintő” Jézus szeretetében melegedhetett fel a szívünk.

A péntek esti alkalmon a Genezáret partján lezajlott párbeszéd alapján azzal a kérdéssel kellett szembesülnünk, mi vajon mennyire szeretjük Őt? Hiszem, hogy sokan válaszoltuk Péterrel együtt, először vagy újra: „Uram, te mindent tudsz, te tudod, hogy én szeretlek téged!”. E pénteki alkalmat a megújult KRISz együttes felemelő szolgálata tette még emlékezetesebbé. Végül az evangelizációs sorozat szerény szeretetvendégséggel zárult.

„Ünnep volt ez az egész hét” – mondta valaki, mikor a presbitérium közösen kiértékelte az öt nap tanulságait. Valóban az volt. Az Úr Jézus jelenlétében eltöltött, az Ő áldásaival feltöltő ünnep. Övé a dicsőség érte.

Hájas István bátyúi presbiter,
missziói gondnok