Zán Fábián Sándor püspök a missziói látásról tartott előadást, melyben hangsúlyozta a kárpátaljai reformátusok missziói látásának továbbadását Magyarország, Európa felé is. Kritikusan szólt arról, hogy sok a névleges egyháztag, ennek megváltoztatása érdekében igen nagy munkát kell kifejteni a presbitériumnak, a hívő embereknek. Akárcsak azon a téren, hogy megtartsuk fiataljainkat (ne „kikonfirmáljanak”, ne „kiházasodjanak” gyülekezeteinkből!), hisz a jövő egyháza rajtuk áll! Be kell őket építeni a gyülekezeti életbe. Olyan egyházképet kell adni nekik – elsősorban példamutatással –, hogy kívánkozzanak abba a gyülekezetbe. A lelkészeknek, a presbitereknek fel kell keresni azokat a fiatalokat, házaspárokat, családokat, akik távol maradnak az istentiszteletekről. Ha valóban cselekvő egyház akarunk lenni, akkor törődni kell velük. Akárcsak a szenvedélybetegekkel, a megkötözöttekkel, az elhagyott gyermekekkel, az öregekkel stb. Nevelő és oktató egyház kell legyünk, mondta. Ehhez teljes megújulásra van szükségünk, Isten előtt naponta meg kell állnunk, élő kapcsolatot kell ápolnunk Vele. Hogy példaértékű egyház legyünk, három dolog szükséges: az evangélium hirdetése, hitvallás és törvény, fogalmazott Zán Fábián Sándor püspök.
Páll László, a beregrákosi gyülekezet lelkésze a házigazdák nevében köszöntötte a konferencia résztvevőit, s köszönetet mondott azért a segítségért, amivel támogatták a parókia leégett tetőszerkezetének, felső épületrészének felújítását, majd szeretetvendégségre invitálta a résztvevőket. Az alkalmon a helyi gyülekezet énekkara szolgált igen szívhez szóló dicséretekkel.
Marton Erzsébet
Dancs Róbert előadása
A misszió bibliai alapjai
A Beregrákoson 2010. február 14-én megtartott Presbiterkonferencia egyik előadásának rövid összefoglalása. Téma: a misszió bibliai alapjai
A misszió tárgyalásával a missziológia nevű teológiai tudományág foglalkozik. De mi a missziológia? Röviden így határozható meg: a misszió elméletével, történetével és gyakorlatával foglalkozó tudomány. Nagyon fontos, hogy „Deum docet, a Deo docetur, ad Deum ducet” azaz „Istent tanítja, Istentől taníttatott, Istenhez vezet” legyen. Más szavakkal: Mindenütt, mindenben meglátni és megláttatni Istent, s elvezetni mindeneket az Ő meglátására. A missziológia tehát az egyház növekedésének a tudománya.
A misszió felosztása általános nézet szerint két részre történik: külmisszióra és belmisszióra. A külmisszió feladata a pogány népek megtérítése. A belmisszió feladata a keresztyén emberek, gyülekezetek, egyházak lelki megújítása. Korunk problémája, hogy klasszikus nézet a világ keresztyénnek illetve pogánynak tartott területeiről felbomlott. Egy példa hadd álljon itt: Londonban van a világ legnagyobb mohamedán mecsete.
Újabb problémák, amik a missió tárgyalása körül adódnak az a „szolgálat teológiája” (service theology). Ez a hamis tanítás azt jelentése: „Az egyház az ember szolgálatára hivatott el, és nem a lélek megmentésére.” Tehát az egyház gondozza a betegeket, segítse a rászorulókat, de ne adjon világnézetet (hitet) az embereknek, ne szóljon bele a társadalom dolgaiba. Hasonló hamis tanítás a „forradalom teológiája”, ami forradalmak támogatásában és a forradalmakban való részvételben látja az egyház misszióját. Ezeket a nézeteket követve elveszítjük a misszió igazi tartalmát.
Mi a probléma valódi gyökere?A Bibliától való elszakadás. Nyilvánvaló, hogy nyilvánosan és formálisan ez nem történt meg, de a valóságban és lélekben igen: a Biblia sok „keresztyén” számára nem Isten igéje, ami felbonthatatlan s az egyetlen zsinórmérték. Ott van az otthonokban, használják talán nap, mint nap, de nincs hozzá valóságos és lélek szerinti ragaszkodás. Tegyünk egy próbát magunkon! Személy szerint mennyire ragaszkodunk egyszerű dolgokban a Bibliához? Álljon itt egy egyszerű példa: a tizedfizetés. Ez írja Malakiás könyve 3,8-10 „Becsaphatja-e az ember az Istent? Ti mégis be akartok csapni engem! Ezt kérdezitek: Mivel akarunk becsapni? - A tizeddel és a felajánlásokkal! Átok sújt benneteket, az egész népet, mert be akartok csapni engem! Hozzátok be a raktárba az egész tizedet, hadd legyen eleség a házamban, és így tegyetek próbára engem - mondja a Seregek Ura. Meglátjátok, hogy megnyitom az ég csatornáit, és bőséges áldást árasztok rátok.”
Az egyetlen kiút: vissza a Bibliához!
Mi a misszió feladata? Az evangélium hirdetése. Mi az evangélium? Jó hír, örömüzenet. Ézs 52,7: „Mily szép, ha feltűnik a hegyeken az örömhírt hozó lába!” Gábriel azért küldetett Zakariáshoz, hogy örömhírt vigyen neki (Lk 1,19). A pásztoroknak is örömhírt vitt az angyal (Lk 2,10). Ott, ahol az evangéliumot befogadják öröm, nagy öröm támad (ApCsel 8,8; 1Tessz 1,6). A misszió feladata tehát az istentől jövő örömhír hirdetése.
Mit kell hirdetni?Isten Jézus Krisztusban jelenvaló uralmát/országát. Mi az evangélium (a jó hír, örömhír)? Nézzük meg ide vonatkozó az igéket: Ézs 52,7: „Mily szép, ha feltűnik a hegyeken az örömhírt hozó lába! Békességet hirdet, örömhírt hoz, szabadulást hirdet. Azt mondja Sionnak: Istened uralkodik.” Lk 2,10 k.: „Az angyal pedig ezt mondta nekik: „Ne féljetek, mert íme, hirdetek nektek nagy örömet, amely az egész nép öröme lesz: Üdvözítő született ma nektek, aki az Úr Krisztus, a Dávid városában.”” Mt 3,2,11: „Keresztelő János bizonyságtétele is: „Térjetek meg, mert elközelített a mennyek országa… Én vízzel keresztellek titeket, hogy megtérjetek, de aki utánam jön, erősebb nálam: arra sem vagyok méltó, hogy a saruját vigyem. Ő majd Szentlélekkel és tűzzel keresztel titeket” Jézus hirdette: „Betelt az idő, és elközelített már az Isten országa: térjetek meg és higgyetek az evangéliumban” (Mk 1,15). „Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek!” (Mk 16,15) „Mert úgy határoztam – írja Pál apostol a korinthusiaknak -, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettről.” (1Kor 2,2) 2Kor 4,5-ben is: „… nem önmagunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat” Jézus hirdette: „Betelt az idő, és elközelített már az Isten országa: térjetek meg és higgyetek az evangéliumban” (Mk 1,15). „Menjetek el szerte az egész világba, hirdessétek az evangéliumot minden teremtménynek” (Mk 16,15) „Mert úgy határoztam – írja Pál apostol a korinthusiaknak -, hogy nem tudok közöttetek másról, csak Jézus Krisztusról, róla is mint a megfeszítettről.” (1Kor 2,2) 2Kor 4,5-ben is: „…nem önmagunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat.”
Van egy jelentős nehézségünk a misszióban:Isten országa egy „müsztérion”, misztérium – olyan titok, ami megfejthetetlen. Nekünk ezt kell hirdetni. Megkérdezték Jézust, hogy miért beszél az Isten országáról példázatokban: „Mert nektek megadatott, hogy megértsétek a mennyek országának titkait, de azoknak nem adatott meg.” (Mt 13,11) Buzgón kell imádkozni azért, hogy Jézus nyissa meg szemünket, értelmünket, s Szentlelke tanítson meg bennünket mindenre. Misztérium voltát bizonyítja, hogy egy valóságnak több neve is van: Mennyek országa, Isten országa, az Atya országa, Krisztus országa, az Emberfia országa.
Jogos kérdés, hogy akkor a Szentlelket elutasító szekták, hogyan tudnak erőteljesen terjedni? Tudni kell, hogy a mostani szekták felhasználják a modern pszichológiai kutatásokat. Tudják, hogy hogyan kell egy ember akaratát megtörni, tudatába behatolni, és hogyan kell elérni, hogy teljesen „belecsavarodjon” a kiszemelt fél a tanrendszerükbe. Ezért is nem javasoljuk senkinek, hogy beszélgessen, vitatkozzon szektás tanokat hirdetőkkel.
Hogy ismerjük föl, hogy Isten országa elérkezett? Isten országa Jézussal elérkezett el. Vele elérkezett, benne és általa van jelen. Ezért mondta: „Ha… én Isten Lelkével űzöm ki az ördögöket, akkor bizony elérkezett hozzátok az Isten országa” (Mt 12,28). A jelkívánóknak pedig ezt tanácsolja A jelkívánóknak pedig ezt válaszolta: „az Isten országa közöttetek van” (Lk 17,21). Pál apostol azért imádkozik, hogy „Krisztus lakjék” a gyülekezet tagjainak a szívében (Ef 3,17). Hasonlót olvasunk a 2Pt 1,19-ben is: „… egészen bizonyosnak tartjuk a prófétai beszédet, amelyre jól teszitek, ha mint sötét helyen világító lámpásra figyeltek, amíg felragyog a nap, és felkel a hajnalcsillag szívetekben.” A Jel 22,16 szerint Jézus „a fényes hajnalcsillag”. Erről beszélt Jézus is tanítványainak: „Ha valaki szeret engem, az megtartja az én igémet; azt pedig az én Atyám is szeretni fogja, és elmegyünk hozzá, és szállást készítünk magunknak nála” (Jn 14,23).
Jézus missziói programnyilatkozata – Lk 4,18-19: „Az Úr Lelke van énrajtam, mivel felkent engem, hogy evangéliumot hirdessek a szegényeknek; azért küldött el, hogy a szabadulást hirdessem a foglyoknak, és a vakoknak szemük megnyílását; hogy szabadon bocsássam a megkínzottakat, és hirdessem az Úr kedves esztendejét.” – Látható, hogy az egész ember szabadítását hozza Jézus. Kiterjed testi, lelki és szociális területére az életünknek.
Mi módon lesznek meg ezek? A bibliai felelet egyértelmű: Nem erővel, nem hatalommal, hanem az Úr Lelke által. Jézus nem forradalmár volt. Nem szervezett fegyveres felkelést Róma ellen. Zákeus nem erőszaknak engedve, hanem Jézus hozzáforduló szeretetét megtapasztalva »magától« mondja: „… vagyonom felét a szegényeknek adom, és ha valakitől valamit kizsaroltam, a négyszeresét adom vissza neki” (Lk 19,8). Jézus a világ nagy jóbél esztendejét (elengedés évét) hirdette meg, léptette érvénybe, amikor az Ézs 61,1-2a-t felolvasva így szólt: „Ma teljesedett be ez az írás fületek hallatára” (Lk 4,21). Ám erre is érvényes: „Az Isten országa nem szemmel láthatólag jő el” (Lk 17,20; rev. Károli). A jóbél esztendő Isten akarata, de nem a mennyből szállt alá, hanem Izráelnek kellett megcselekedni.
Fontos dolgok amiket szem előtt kell tartani:
A) A jelenlegi világkorszak a misszió ideje. Ez a korszak Jézus visszajövetelével, Isten országa (uralma) szemmel látható eljövetelével lezárul. Jézus megváltó halálának evangéliumát addig kell (lehet) hirdetni „amíg eljön” (1Kor 11,26).
B) Isten országa szemmel látható eljövetele, Jézus Krisztus dicsőséges megjelenése a missziói felelősség és munka erőforrása, hajtóereje. „Kérve kérlek – írja Pál apostol Timóteusnak – Isten és a Krisztus Jézus … eljövetelére és országára: hirdesd az igét, állj elő vele, akár alkalmas, akár alkalmatlan az idő” (2Tim 4,1-2).
C) Krisztus visszajövetele, Isten országa szemmel látható megjelenése a szentség, a tisztaság komolyan vételére sarkall. Ezért írta Pál apostol a korinthusiaknak: „Isten féltő szeretetével féltelek titeket: mivel eljegyeztelek titeket egy férfiúnak, hogy tiszta szűzként állítsalak benneteket a Krisztus elé” (2Kor 11,2). Isten üdvözítő kegyelme megjelenése, Isten és Jézus Krisztus dicsősége megjelenésének várása egyaránt szent életre kötelez (Tit 2,11-13). „Vagy nem tudjátok - figyelmezteti Pál apostol a korinthusiakat -, hogy igazságtalanok nem örökölhetik Isten országát? Ne tévelyegjetek: sem paráznák, sem bálványimádók, sem házasságtörők, sem bujálkodók, sem fajtalanok, sem tolvajok, sem nyerészkedők, sem részegesek, sem rágalmazók, sem harácsolók nem fogják örökölni Isten országát” (1Kor 6,9-10; vö. Jel 21,8.27; 22,15).
D) Isten országa eljövetele Isten és az Úr Jézus Krisztus igéje igazságának a pecsétje, a hívők boldog reménységének a beteljesülése lesz.
Egy igével szeretném zárni: „Nincsen üdvösség senki másban, mert nem is adatott az embereknek az ég alatt más név, amely által üdvözülhetnénk.” (ApCsel 4,12).
hozzászólás.
Hozzászólok.