Bensőséges ünnepség Técsőn

Kossuth gyermekei ismét együtt

Történelmi tény: a técsőiek az első között állítottak szobrot Kossuth Lajosnak. A városközponti parkjában levő mellszobor időrendben a hatodik a világ köztéri Kossuth-szobrainak sorában, melyet az 1848-as eszmékhez hűen ragaszkodó técsői magyarok 1896-ban állítottak közadakozásból. Alkotója Gerendely Béla műhelyében öntötték bronzból, az innét nem messze lévő Máramarosszigeten. Az elmúlt szombaton, december 12-én bensőséges ünnepre került sor abból az alkalomból, hogy megújult a Kossuth-szobor környéke. A felújításhoz szükséges összeg egy részét a helyi református egyház nyerte el a magyar külügyminisztérium pályázatán. A park felújításához ezenkívül jelentősen hozzájárult Técső város önkormányzata, a helyi református és római katolikus gyülekezet, a Técsői Szent István Caritas. Ambrus Pál, pedagógus, az UMDSZ helyi vezetője köszöntőjében arról szólt, hogy a város legrégebbi, több mint százesztendős köztéri szobrát nemcsak az egykori koronaváros magyarsága érzi magáénak, a helyi ruszinok is büszkék arra, hogy őseik szintén részt vettek a Kossuth vezette szabadságharcban.

Ünnepi beszédében Bacskai József, beregszászi magyar főkonzul először azt hangsúlyozta, hogy semmivel sem összehasonlítható az a lehetőség, amit a két baráti ország közötti közös határ, a közös múlt, a hagyományok, a kultúra, a családok és a határ térségében élő kisebbségek jelentenek kölcsönösen egymás népei és országai számára. Éppen ezért semmihez sem mérhető az a felelősség sem, amit ezért a szomszédos országok egymással szemben viseltetnek. Több mint ezer éves történelme során Magyarország most, a huszonegyedik században először mondhatja, hogy csupa barát veszi körül, azonban ezt a barátságot konkretizálni kell és el kell mélyíteni. A két ország, Magyarország és Ukrajna – civil szervezetei, egyházközségei, települései közötti kapcsolatok intenzív fejlődése mindezt jól illusztrálja. Remélhetően a most befejezett kzös munka is ezt az együttműködést szolgálja, hangsúlyozta Bacskai József.

Amelyik nép nem ismeri a múltját, annak a jövője is bizonytalan, hangsúlyozta az ünnepségen Ivan Kovács, a tizenegyezres lakosú város polgármestere, aki nagyon fontos dolognak tartja, hogy a város szépítéséből, a helyi kultúra ápolásából valamennyi itt élő nemzetiség képviselői kivegyék a részeket.

Kossuth gyermekei ismét együtt vannak, így fogalmazott László károly helyi református lelkész arra utalva, hogy az ünnepségre eljöttek a Kossuth Lajos Koszorúja Alapítvány, s a Kossuth Lajos Hadtudományi Alapítvány képviselői. A técsői Kossuth-szobor – amely az elmúlt több mint száz esztendő alatt túlélt számos hatalom- és rendszerváltást – immáron jelképpé magasztosult. Az itt élők számára azt szimbolizálja, hogy a nehézségek, az olykor kilátástalannak tűnő helyzetek ellenére van jövője az itteni magyarságnak. Mezei László, a Kossuth Lajos Koszorúja Alapítvány elnöke mély elismerésről szólt arról a ragaszkodásról, amely a técsőiek részéről Kossuth Lajos szellemi öröksége irányában nyilvánul meg. Az ünnepségen Feltházi Sándornak, a Kossuth Lajos Hadtudományi Kar dékánjának megbízásából emléklapot adományoztak azon civil szervezetek és egyházak képviselőinek, akik hozzájárultak a park rendbetételéhez. Ivan Kovács, Técső polgármestere emellett ezüst emlékérmet vehetett át. Dr. Mezei László elnök, és Fűr Gáspár kurátor az ünnepség alkalmából fát ültetett.

A rendezvény koszorúzással, és a Kossuth-nóta eléneklésével ért véget.

Kovács Elemér