Döntést hozott a honosító bizottság

Augusztus 28-án ült össze a Kárpátaljai Református Egyház Honosító Bizottsága, hogy döntést hozzon: fogadja-e azokat a végzős teológushallgatókat, akik Kárpátalja gyülekezeteiben szeretnék eltölteni segédlelkészi évüket.

Egyházi törvényeink értelmében az anyaországi és külföldi teológiákon szerzett diplomákat honosítani kell. Ennek megfelelően még mielőtt a teológusok elkezdenék gyülekezeti szolgálatukat, számot kell adniuk felkészültségükről. A teológusok kihelyezése a mindenkori püspök prioritása, ám amennyiben ő nem kíván önhatalmúan döntést hozni, kikérheti az erre nézve a kijelölt honosító bizottság véleményét. Ennek megfelelően a Kárpátaljai Református Egyházban közel egy évtizede bizottság áll össze az egyházkerület és egyházmegyék és a missziói bizottságainak vezetőiből.

Nem a mi feladatunk az, hogy eldöntsük, jó teológusok, vagy sem – tájékoztatott Héder János főjegyző –, hisz erről ők bizonyítványt szereztek (már letették az első lelkészképesítő vizsgát). Nem is arról van szó, hogy valakinek leértékeljük a hitét vagy a képességeit, hanem, mivel felelősséget érzünk azért, hogy kik érkeznek egyházunkba szolgálatot teljesíteni, szeretnénk a lehető legjobbakat választani. Amit megvizsgálunk az, hogy milyen meggyőződésük van ezeknek az embereknek, mit képvisel a teológiai látásuk, mennyire odaszánt az életük, s mennyire áldozatkészek. Más ez, mint bármelyik munkahely. Lelkészként szolgálni hivatást jelent, csak teljes odaszánással végzendő feladat. Az egyház fenntartja magának azt a jogot, hogy valakit alkalmasnak találjon, vagy úgy határozzon, hogy a jelenlegi állapotban nem képes betölteni a lelkészi feladatokat. A teológus életében pedig ez is az engedelmesség vizsgája.

 

A KRE által kiküldött, s a tanulmányai után szülőföldön munkába álló teológusok aránya eltérő. Többen például ez alatt az idő alatt kötnek házasságot külföldön. Rájuk a KRE úgy tekint, mint akik az adott országot gazdagítják. Az ellenkezőjére is van példa: többen érkeznek az anyaországból, hogy Kárpátalján legyenek lelkipásztorok. Nekik tudniuk kell, hogy itt egyszerre több szerepet is be kell töltenie az egyháznak: hitet munkál, harcol a tévtanítások ellen, létével missziót közvetít, társadalomformáló és érdekvédelmi szerepe is van, mely tulajdonság gyakran jellemzi a diaszpórákat – fogalmazott Héder János.

A Kárpátaljai Református Egyház Honosító Bizottságának döntése értelmében 2009-ben Jakab Attila (Sárospataki Református Teológiai Akadémia) Beregszászban, Mészár István (Sárosptataki Református Teológiai Akadémia) Aklihegyen és Tivadarfalván, Barta Nyiri Noémi (Debreceni Református Hittudományi Egyetem) Barkaszón és Rafajnaújfaluban, Nagy Szabolcs exmisszus (Sárospataki Református Teológiai Akadémia) Váriban, Borzsován, Haláboron és Kígyóson kezdheti el szolgálatait. Tihor Melinda és Jenei Éva vallástanárok Nagyberegen, illetve Técsőn lépnek hitoktatói és vallástanári státusba. Gajdos Erika diakónust (Nagykörösi Tanító-és Diakónusképző Főiskola) a diakóniai osztály látja el feladatokkal.

Egy teológust és egy exmisszust (teológiai tanulmányait folytató kiküldetésben lévő (exmittált) segédlelkész) jelenleg még nem találtak alkalmasnak arra, hogy betöltsék a segédlelkészi feladatkört.

Egyébként a segédlelkészi év, tanítási időszak, mialatt a teológusok egy önálló ún. oktató, vezető lelkész mellett végzik feladatukat. Miután letették a második lelkészképesítő vizsgát, lehetnek beosztott lelkipásztorok. Attól kezdve teljes lelkészi képesítéssel rendelkeznek, ám két évig csak ideiglenesen, felügyelő lelkész vezetése alatt végezhetik szolgálatukat. Önálló lelkésszé nyolc év után válhat a teológus. Ekkor választható lelkész lesz, akit bármelyik gyülekezet meghívhat.

Az Úr áldja meg szolgálataikban a fiatal lelkipásztorokat!

s.k.