Egry Ferencre emlékeztek Kisgejőcön

2009. július 5-én Egry Ferenc harangöntő születésének 145. évfordulója alkalmából hálaadó istentisztelet keretében emléktáblát avattak a kisgejőciek, majd megnyitotta kapuit az Egry Ferenc Múzeum is. A megemlékezésen több százan vettek részt, köztük az Egry család leszármazottai is.

Az ünnepi istentiszteleten Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke Mikeás próféta könyve hatodik részének nyolcadik verse alapján hirdette: akik a kegyelem által hívőkké lettek, elkezdenek azon gondolkodni, hogyan tudnák az Urat szolgálni. Egyszerű, hétköznapi emberek is felteszik ezt a kérdést. És az Úr már rég megmondta számukra, mi a jó. Ezen az ünnepen sem beszélhetünk másról, csak arról, hogy mit kíván tőlünk: élj törvény szerint, igazságosan, törekedj szeretetre és légy alázatos Isteneddel szemben!

A kisgejőci református templom falán leleplezésre váró márványtábla előtt Nagy István helyi lelkipásztor Egry Ferenc életművére emlékeztetett. Mint megtudtuk, 1793-ban egy Ung megyei birtokos ember, László István Kisgejőcön harangöntő műhelyt létesített. Fia, Sándor folytatta apja mesterségét, s a XIX. század második felében a László családba házassága révén bekerült Egry Ferenc vezetésével felvirágzott a műhely. A kiváló tudású mester az anyaország minden részében – felekezetre való tekintet nélkül – készítette harangjait. Különleges, általa tervezett harangkoronája elősegítette azt az egyedi hangot, amely ma is szerte a világban megkülönbözteti az Egry-harangokat. Munkássága, szolgálata egyházáért, hazájáért, nemzetéért ma is minden élő embert főhajtásra kell, hogy késztessen, hiszen életének munkásságának fő célja abban állt, hogy közelebb vigye az emberekhez a harang hívő szavával Isten üzenetét. Különös játéka volt a sorsnak, hogy a II. világháború alatt egy ilyen mesternek úgy kellett meghalnia, hogy temetésén nem szólalhattak meg a harangok. Ezen a délutánon, az ünnepi istentisztelet kezdetén, Kárpátalja-szerte, és nagyon sok anyaországi gyülekezetben is őérte szóltak a harangok, hirdetvén: az Úr csodásan működik.
Sándor Emma, vértesacsai lelkésznő, Egry Ferenc legfiatalabb dédunokája azt kívánta Gejőc népének, hogy a harangok ne csak a harangöntőre, sokkal inkább az Úr Isten hívó szavára emlékeztessenek.
Ezen a napon a helyi középiskolában megnyílt az Egry Ferenc Emlékmúzeum. A múzeumban azok a tárgyak kaptak helyet, amelyek valamikor Egry Ferenc tulajdonát képezték, így például az a bölcső, melyben gyermekei nevelkedtek, az a harangkar, ami a harangöntöde területén a görög katolikus templom építése során került felszínre. Az exponátum részét képezi több nyomtatvány is, melyek Egry Ferenchez és tevékenységéhez kapcsolódnak.
Ezt követően díszelőadásra került sor az iskola területén, ahol Bilakovics Sándor polgármester köszöntője és Fedinec Csilla (Etnikai-nemzeti Kisebbségkutató Intézet) Egry Ferenc politikai életéről tartott előadását követően Ivaskovics József vezetésével a kisgejőci kórusiskolások műsorát hallgathatta a közönség.
Az alkalom megszervezésében nagy szerepet vállalt az Egry Ferenc Magyar Hagyományokat Őrző Társaság, melynek elnöke Benkő Lenke, a Kisgejőci Középiskola igazgatónője, valamint Csuka Béla sírkőfaragó mester, aki családjával elkötelezte magát arra, hogy saját költségen évente két-három emléktáblát állít Kárpátalja magyarjainak. Ahogy ő mondja, olyan magyaroknak, akiknek csak egy köpenye volt, és az nem kifordítható.
Nagy István lelkipásztor azon reményének adott hangot, hogy a jövőben július 5-e hazahívogató emlékünneppé lesz a kisgejőciek életében, s hogy Egry Ferenc munkássága nem fogja hagyni elaludni, az élet viharában elsüllyedni a ma itt élő híveket, hogy mindig lesznek munkások az Úr szolgálatában.
Soós Katalin