Evangelizáció Izsnyétén

2009. július 12-én áldott alkalomnak lehetett részese az izsnyétei gyülekezet. Sokat törte a fejét a presbitérium azon, hogyan lehetne Isten igéjét eljuttatni a gyülekezet olyan tagjai felé is, akik nem rendszeres látogatói az istentiszteleteknek, akik nem vesznek részt a gyülekezet életében. Hiszen velük kapcsolatban valóban az az alapvető probléma merül fel a misszió területén, amiről már Pál apostol is beszél a Római levél tizedik részében: „De hogyan hívják segítségül azt, akiben nem hisznek? Hogyan is higgyenek abban, akit nem hallottak?” Az ilyen emberek élete szinte szó szerint egyfajta „ördögi körbe” kerül, hiszen mivel nem látogatják a gyülekezeti alkalmakat, nem hallják az igét, és ebből következően nincs esélyük az Istenhez való odafordulásra, a megtérésre. Hiszen, ahogyan szintén Pál írja az előbb idézett igerészben: „a hit hallásból van, a hallás pedig Krisztus beszéde által”. Ezt az „ördögi kört” igyekezett a gyülekezet presbitériuma megtörni többek között az utcai evangelizáció alkalmával. Hogy Isten igéjét és a gyülekezeti közösség örömét minél szélesebb körben felmutassa. A rendezvény délután 15 órakor kezdődött Harsányi Béla, helyi beosztott lelkész áhítatával a Jn 3, 1–5 alapján.

Az evangelizáción ének-zenei szolgálatot végzett a mezővári gyermekkórus, a KRISZ énekegyüttes, és az izsnyétei ifjúsági kórus a hallgatók nagy örömére, és Isten dicsőségére. Ezután id. Pocsai Sándor csongori lelkész hirdette az igét az ApCsel, 17, 22–23 alapján. Elmondta, milyen szomorú, hogy ma is sokan, csak mint „ismeretlen Istent” ismerik a Biblia Istenét. Nem ismerik a bűnt megbüntető, és a bűnbánó emberen könyörülő Istent.
Az alkalmat a gyülekezet szeretetvendégséggel zárta le a parókiaudvaron. Az Úrnak hála, mindenki jól érezte magát. S hogy a rendezvény elérte-e a célját? Csak az Úrban bízhatunk, és rá számíthatunk.

Harsányi Béla