Ballagás a Nagyberegi Református Líceumban

„Legyen áldás az úton, melyet ma kezdesz el…”
„A ti szelídségetek ismert legyen minden ember előtt. Az Úr közel!” (Fil 4, 5) Három évvel ezelőtt ezt az igét választották iránytűként a nagyberegi líceum most ballagó diákjai. Ez nem csupán egy mottó, nem csak egy jól sikerült gondolat, hanem a mindenható Isten beszéde, mondta ünnepi igehirdetésében Tóth László, a líceum lelkészigazgatója. Isten igéje pedig igazság, mely utat mutat. Mellé téve tetteinket megmérhetjük, jók-e azok.

A templomban megtartott istentiszteleten az igazgató arra is felhívta a végzősök figyelmét, hogy a választott ige kötelez. Annak papírra vetett betűi megfakulhatnak, de az ige soha nem kopik meg, mert az lélekkel van telítve. A mostani könyöklős világban nem lesz „menő” szelídnek lenni, sokszor veszteseknek kiáltja ki őket a nagyvilág, de a szelídek azok, akik öröklik Istennek országát, hangsúlyozta Tóth László, aki a végzős diákok példamutató felelősségére is felhívta a figyelmet, majd a gimnázium udvarán folytatódó ünnepségen az énekíró szavaival kívánta: „Legyen áldás az úton, melyet ma kezdesz el…”

„A bölcsesség kezdete az Úrnak félelme.” A 111. zsoltár 10. versét helyezték a végzősök útravaló tarisznyájába a másodikos gimnazisták, akik Reményik Sándor Csendes csodák c. versével, és szívhez szóló énekekkel búcsúztak legidősebb diáktársaiktól.

Megható pillanatok következtek. Lőrincz Malvin osztályfőnök immáron az érettséget jelképező piros szalagra cserélte az ősszel feltűzött zöld szalagot, Tóth László pedig egy-egy ige kíséretében bocsátotta útjukra a diákokat.

Dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke arról a többletről, szólt, amit ebben a líceumban kapnak a diákok, egyben az anyanyelv, a magyar nyelvű oktatás megőrzésének fontosságára hívta fel a figyelmet, s ehhez kívánt bölcsességet végzősöknek, tanároknak, szülőknek egyaránt. Nem lesz könnyű az az út, melyen most indultok el, de Isten szeretete ad mindenkor elegendő erőt a nehézségek elviseléséhez és leküzdéséhez, mondta Dencs Elemér igazgató, aki arra figyelmeztette végzőseiket, hogy mindenkor a keresztyén értékrendet képviseljék. Akik az Úrban bíznak, új erőre kapnak, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak, járnak, és nem fáradnak el – biztatta az ige szavával a végzősöket Janet Davidson, aki az Angliai Egyesült Református Egyház képviseletében köszöntötte a ballagókat. Lőrincz Malvin osztályfőnök meghatóan szép szavakkal búcsúzott diákjaitól, újból felhívta figyelmüket a nagyvilágban rájuk leselkedő veszélyekre, egyben kitartásra biztatva őket, a hitükhöz, szülőföldükhöz való ragaszkodás megtartó erejét hangsúlyozta.

A végzős diákok – mintegy a hozzájuk címzett kérésekre, kívánságokra reagálva – versben, dalban tettek bizonyságot istenhitükről, hűségről, hazaszeretetről, igaz értékrendről.

Mit kívánhatnánk mi is mást, szebbet és jobbat? „Legyen áldás az úton…”
Marton Erzsébet

Fotó: Makó András