Összenő, ami összetartozik – magyar reformátusok egységesüléséről

Helyreáll az élet rendje - a Trianon következtében az utódállamokban létrejött magyar református egyházak májusban Debrecenben ismét egyesülnek. Közös alkotmány elfogadásával létrejön az egységes Magyar Református Egyház. De miért fontos ez?

Először is, mert jót tesz a december ötödikékkel, egyebekkel sújtott lelkeknek. A létezését 1567-től származtató magyar reformátusság a világ egyetlen olyan kálvinista/presbiteriánus egyházát alkotja, amely dogmatikai-hitelvi, vagy személyi okokból soha sem szakadt szét. Egységét kizárólag politikai döntések kezdték ki az elmúlt évszázadban (távoli kontinenseken pedig a kivándorlás következtében jöttek létre gyülekezetei). Ennek a helyzetnek a felemásságát mindenki érezhette, aki akár egyszer is énekelte a zsoltárt a kolozsvári Farkas utcában, táborozott felvidéki hittestvéreivel, vagy segített kárpátaljai gyülekezetekben. A nyelv, a liturgia, a nemzeti önazonosság, még az istentiszteleten énekelt dícséretek egy része is azonos. Minden abba az irányba mutatott, hogy előbb-utóbb véget kell vetni a széttagoltságnak.

Másodszor azért, mert így könnyebb lesz a kapcsolattartás, a határokon átívelő munka a diakóniában, az oktatásban, mindenben. A magyar reformátusság már így is Közép-Európa egyik legjelentősebb protestáns közössége, s a magyarországi része egyike a világ legnépesebb kálvinista/presbiteriánus egyházainak. Az egyesülést követően még könnyebb lesz a nemzetközi protestáns és ökumenikus fórumokon felhívni a figyelmet a kárpát-medencei reformátusok különleges helyzetére.

Harmadszor azért, mert hozzájárulhat a magyar reformátusság hitbeli megújulásához. Megerősödve szólhat fiatalokhoz, elesettekhez, politikai döntéshozókhoz. "Az egyesülés nem öncél, hanem eszköze az evangélium hitelesebb hirdetésének" - fogalmaz a régi-új Magyar Református Egyház alkotmánytervezetét előkészítő pápai tanácskozás zárónyilatkozata.

Húsvétkor a szlovákiai, ukrajnai, romániai, szerbiai, horvátországi, szlovéniai és magyarországi egyházak közösen fogalmazzák meg ünnepi körlevelüket. Az új alkotmányt és ezzel a Magyar Református Egyház létrejöttét május 22-én hirdetik ki a debreceni nagytemplom előtt.

Ablonczy Bálint