Március 15-i megemlékezések

Beregszászban
Március 15. – nemzeti ünnepünk legszebbike. A hit, a remény, a szabadságért, a függetlenségért folytatott egységes kiállás példája. A márciusi ifjak a szabadság istenére esküdtek, az egyenlőség, testvériség nevében vívták harcukat. Bár a szabadságharc elbukott, de nem volt vesztes, mert a jogos harc sohasem hiábavaló: ennek hatására indult el egy jogalapú állam megteremtése, fogalmazott a beregszászi megemlékezésen Sin József, a KMKSZ Beregszászi Járási Szervezetének elnöke.

Bársony András, a Magyar Köztársaság kijevi nagykövete rendhagyó módon köszöntötte az ünnepelteket, melynek apropójául az ungvári Petőfi-szobor meggyalázása szolgált.

A nagykövet az ukrán állam felelősségére is felhívta a figyelmet, hisz ezt a gyalázatos tettet egy olyan állam polgárai cselekedték, mondta, amely éppen Magyarország támogatását kéri európai-uniós törekvéseinek megvalósításához. Így az elkövetők nem csupán az itt élő magyarok „szívébe döftek tőrt”, de bűnt követtek el saját államuk ellen is. Bársony András arra is felhívta minden nép figyelmét, hogy csak akkor szép és őszinte az ünnep, ha annak következményeivel is szembenézünk: ne csak a múltunkra, a jövőnkre is gondoljunk. A nagykövet úr hangsúlyozta, hogy Magyarország továbbra is kötelességének érzi a kárpátaljai magyarság támogatását, hogy olyan irányba segítse azt az országot, melynek kötelékében élnek, amely a közös Európába vezet.

Gajdos István, Beregszász polgármesterének gondolatait Kincs Gábor alpolgármester tolmácsolta. Az UMDSZ elnöke üzenetében a kivívott jogaink, anyanyelvű oktatásunk megőrzésének, a közös ügyeink melletti egységes kiállás fontosságára hívta fel a figyelmet. Horkay Sámuel, a KMKSZ Beregszászi Városi Szervezetének elnöke a bátor kiállás jelentőségét méltatva a 161 évvel ezelőtti márciust idézte, szólt azokról a fejlődést szolgáló eseményekről, melyeket éppen az 1848/49es forradalom és szabadságharc váltott ki.

Őseink, kik „szabadon éltek, haltak, szolgaföldben nem nyughatnak!” – figyelmeztetett Kovács Miklós, a KMKSZ elnöke. Tőlünk, az utókortól is függ, hogy szolgák vagyunk-e vagy szabadok. Hogy rettegünk-e, ha megfélemlítenek, vagy ki merjük-e mondani az igazságot? A magyar nemzeti emlékművek megrongálásáról szólva az ukrán állam felelősségére is felhívta a figyelmet, kiemelve: ez nem tekinthető egyszerűen huliganizmusnak, ez nemzetiségi, nemzetek elleni uszítás, amit az ukrán törvények is szigorúan büntetnek, s eszerinti elbírálást is vár Kárpátalja magyarsága. Nekünk, az itt élő magyaroknak pedig mindennapi helytállásból kell sikeres vizsgát tenni, eleink iránti tiszteletből is kötelességünk, hogy szabad ember módjára, mindig egyenes derékkal járjunk.

A beregszászi ünnepségen Ferenczi Attila, a Beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház művésze szavalta el Petőfi Nemzeti dal-át, és Tanczár Katalin, valamint a Beregszászi Petőfi Nyugdíjas Egyesület énekkara tette még felemelőbbé az ünnepséget, mely koszorúzással és a Szózat eléneklésével ért véget. Beregszászon együtt ünnepeltek a helybéliekkel a Magyar Köztársaság ungvári és beregszászi konzulátusának munkatársai Sziklavári Vilmos és Bacskai József főkonzulok vezetésével, a történelmi egyházak, a járási és a városi tanács, az adminisztráció illetve a civil szervezetek képviselői.

Marton Erzsébet – Kovács Elemér