A magyarság megmaradása a tét

Beregszászban nemet mondtak a minisztériumi rendeletre

Mint arról korábban már hírt adtunk, az ukrán oktatási miniszter egy olyan rendeletet hagyott jóvá (2008. május 26-i 461-es számú), mely címében az ukrán nyelv oktatásának javításáról szól, viszont tartalmilag egyértelműen a nemzetiségi iskolák oktatási nyelvének ukrán nyelvre történő fokozatos cseréjére irányul.

Ez a rendelet az ukrán nyelv elsajátítását egyes tantárgyak ukrán nyelven történő oktatásával, illetve más tantárgyak kétnyelvű oktatásával, az ukrán nyelvórák számának más tantárgyak rovására történő megnövelésével kíván biztosítani. Ez pedig nem az ukrán nyelv oktatásának javítását szolgálja, hanem a nemzetiségi iskolák elukránosítását idézi elő.
E határozat ellen mind több iskolai és szülői munkaközösség tiltakozik. Leveleket intéztek az illetékes hatóságokhoz, állami vezetőkhöz. Az elmúlt héten ennek a nagyméretű tiltakozásnak köszönhetően Kárpátaljára látogatott Olekszandr Szemenenko, az oktatási minisztérium nemzetiségi oktatással foglalkozó főmunkatársa, aki Ungváron és Beregszászon is találkozott az iskolák vezetőivel és ukrán tanáraival.
Ungváron a magyar iskolaigazgatókkal és oktatási szakemberekkel folytatott tárgyaláson a kijevi vendég kijelentette: Ukrajna Oktatási Minisztériuma nem hatálytalanítja a nemzetiségek iskolai oktatásának államnyelvre történő átállítását előirányzó rendeletét, mindössze a végrehajtás módjáról és határidejéről hajlandó tárgyalni a kisebbségekkel. Értetlenségének adott hangot, amikor elmondta, hogy a rendelet ellen egyedül a magyar kisebbség tiltakozott az oktatási minisztériumnál, sem az ukrajnai románok, sem a lengyelek vagy krími tatárok részéről nem merült fel kifogás.
Ez viszont nem egészen véletlen, hisz az ukrajnai kisebbségek közül – az oroszokat leszámítva – a magyarok rendelkeznek a legfejlettebb anyanyelvű oktatási rendszerrel. És az sem mellékes, hogy a szóban forgó rendelet az ukrajnai oroszok milliós tömegeit egyelőre nem is érinti, mert a hatálya nem terjed ki Kelet-Ukrajnára. A határozat viszont előírja, hogy Kárpátalján a nemzetiségi iskolákban már idén szeptember elsejétől be kell vezetni egyes tantárgyak ukrán vagy kétnyelvű oktatását!
Megint egy elkapkodott, átgondolatlanul meghozott határozat. Ami nem segíti elő az ukrán nyelv oktatásának javítását – ehhez nincsenek meg a feltételek: sem tankönyvek, sem felkészült szakemberek, sem szótárak, sem semmi… –, viszont meggyorsítja a magyar iskolahálózat leépítését.
Ez pedig megengedhetetlen, ha itt, szülőföldünkön magyarként akarunk megmaradni, hangsúlyozták a Beregszászi Magyar Gimnáziumban rendezett találkozón igazgatók, ukrán tanárok és szülők egyaránt, akik kifejtették: ennek a rendeletnek már első mondataiban is olyan megfogalmazások találhatók, melyek arra utalnak, hogy nem ismerik el, hogy itt más nemzetiségű, más kultúrában élő népek is élnek.
A szóban forgó oktatási rendelet inkább politikai színezetű, mint szakmai megalapozottságú, hangsúlyozták a résztvevők. Szabó Árpád, a gimnázium igazgatója kimondta: ilyen méretű nemzeti kisebbségek ellen irányuló rendelet a legkeményebb szovjet időszakban sem volt.
Ez ellentmond mind az ukrán alkotmányban, mind egy sor nemzetközi szerződésben megfogalmazott elveknek, ez jogsértő. Ez a rendelet egyértelműen arra irányul, hogy megszüntessék a nemzetiségi iskolákat. Az igazgató emellett hangsúlyozta: természetesen mindenki tisztában van azzal, hogy meg kell tanulni az államnyelvet, de ahhoz biztosítani kell a feltételeket is. Ebből a rendeletből csak annyit lehet elfogadni, hogy az ukrán nyelv oktatásának javítása érdekében regionális terveket kell kidolgozni, s hogy biztosítani szükséges az államnyelv oktatásának felté-teleit.
Cséke Ilona (Sárosoroszi tanár, járási képviselő) a rendelet kapcsán megkérdőjelezte azt is, hogy egyáltalán akarja-e az ukrán állam, hogy az itt élő nemzeti kisebbségek megtanulják az államnyelvet. Mert ha igen, akkor biztosítaná hozzá a feltételeket is, és ezt úgy tenné, hogy emellett – alkotmányban rögzített jogaikat szavatolva – minden nép saját nyelvén tanulhasson, támogatná az anyanyelvű oktatási intézményrendszerének fejlesztését, nem pedig annak leépítésére törekedne.
Minden gyerek csak anyanyelvén tud széleskörű és alapos tudásra szert tenni, fogalmazott Szajkó Tibor járási képviselő, a magyar gimnázium igazgatóhelyettese. A magyarok itt születtek, nem ide költöztek át. A magyart nem megtanulták, hanem az az anyanyelvük. Végre a minisztérium szakembereinek, törvényhozóinak is meg kell érteniük, hogy ha valóban azt akarják, hogy gyermekeink megtanulják az ukránt, azt idegen nyelvként kell oktatni. Előbb meg kell tanítani a gyerekeket ukránul beszélni, nem pedig más tantárgyak ukrán nyelven történő tanítását bevezetni. Ez a törvény nyíltan a nemzetiségek beolvasztására irányul.
Nagyon élesen bírálta a rendeletet Onuprijenko Viktória és Panykó Éva, a gimnázium két ukrán tanára. Hangot adta elégedetlenségüknek, hisz munkájukhoz semmilyen feltételeket nem biztosít az állam. Nincsenek tankönyvek. A most érettségizettek például még nem is láttak ukrán irodalom könyvet, nem tanulták azokat az anyagokat, melyeket a tesztek tartalmaztak. Hogy lehetett ilyen helyzetbe hozni őket? – tették fel a kérdést.
De nincsenek a többi osztályok számára sem tankönyvek, nincsenek használható szótárak, nincs jó tanterv, sem pedig jó módszer kidolgozva. A rendeletet alkotóknak fel kell ismerniük, hogy az ukránt a magyar gyerekeknek egészen másként kell tanítani, mint az oroszoknak, vagy a szláv nyelvhez tartozó más népeknek, hangsúlyozták a tanárnők. Akik azt is hiányolták, hogy sem szemléltetők, sem hanganyagok, sem filmek – lingafon kabinetről már ne is beszéljünk! – nem segíti a munkájukat, s bizony nehéz így elsajátíttatni egy nyelvet, és megszerettetni egy más kultúrát, megismertetni egy ország szépségeit. Megkérdőjelezték ezen rendelet kárpátaljai bevezetésének a jogosultságát is, hisz amikor tanítványaikkal nagy lelkesedéssel Kijevbe utaztak, a gyerekek nem tudták használni az addigi tudásukat, szókincsüket sem, mert ott úton-útfélen orosz szót hallottak…
Nem volt könnyű helyzetben a tárca képviselője, de végre valaki meghallgatta az itteniek panaszát. És mintha megértőnek is bizonyult volna. Itt már nem hangzott el, hogy ezt a törvényt nem vonhatják vissza. Olekszandr Szemenenko elismerte, hogy ezt a döntést a minisztériumban elsiették. Igaz, hogy az államnyelvet mindenkinek ismernie kell, annak oktatása fontos, de nem dolgozták ki a mechanizmusát. Itt most azt tapasztalja, hogy valóban sok a hiányosság, nincsenek meg a megfelelő feltételek, éppen ezért valószínűnek tartja, hogy a rendelet egyes pontjait megváltoztatják, és kidolgozzák a regionális munkaterveket. A kijevi vendég arra kérte a tanárokat, hogy pontok szerint dolgozzák ki, mi az ellenvetésük, mit kell változtatni a rendeletben.
A résztvevők egyöntetűen hangsúlyozták: ez a határozat a kárpátaljai magyar iskolák számára teljesen elfogadhatatlan, jogsértő, azt vissza kell vonni, és egy valóban az államnyelv oktatását elősegítő új, regionális programot kell kidolgozni. Emellett azt is kérték, hogy biztosítsák az anyanyelven történő tesztelést mindenkor, ezt foglalják törvénybe, és a fordítás is idejében és megfelelő minőségben történjen, az ukrán teszteket pedig a nemzetiségi iskolák tananyaga szerint állítsák össze.
Kovács Erzsébet
Forrás: Kárpátinfo hetilap