Találkozó a nagykövettel

Eszmecsere a kárpátaljai magyar oktatás helyzetéről

A kárpátaljai magyar iskolák igazgatói közül bizonyára sokan meglepődtek, amikor értesítették őket arról, hogy Dmitro Tkacs, Ukrajna budapesti nagykövete találkozni szeretne velük, hogy alaposan megismerje a kárpátaljai magyar iskolákban kialakult jelenlegi helyzetet, megtudja, hogy tapasztalataik alapján az oktatási intézmények vezetői miként vélekednek a független vizsgaközpontokban történő érettségiről és felvételiről, valamint hogy mi a véleményük az oktatási minisztérium ominózus, 461-es számú rendeletéről. A beregszászi közigazgatási hivatal tanácstermében tárgyszerű légkörben megtartott találkozón a nagykövet bevezetésképpen elmondta: a kárpátaljai magyar oktatásügy helyzetét immáron nemzetközi figyelem övezi.

Ukrajna számára azonban nem csupán az ország nemzetközi megítélése szempontjából fontos, hogy a kárpátaljai magyarok ne érezzék úgy: valamiben is hátrányt szenvednek. Dmitro Tkacs megígérte, hogy az eszmecserén elhangzottakról, az itt kifejtett véleményekről beszámol mint az elnöki titkárság, mind az oktatási minisztérium illetékeseinek. Mert mindenképpen a helyzet megnyugtató rendezése a cél.

A méltán elhíresült 461-es számú rendelet akkor is elérte célját, ha most azonnal visszavonnák, hangzott el a fórumon, mintegy összefoglalva a kárpátaljai magyar tannyelvű iskolák pedagógusainak a kérdésről alkotott véleményét. Közel 300 magyar érettségizőnek nem sikerült idén a tesztvizsgája. Ezek a fiatalok (a végzősöknek több mint a 40%-a) – bár más tantárgyakból közülük igen sokan magas pontszámokat értek el – az ukrán nyelvből és irodalomból kapott alacsony pontszámuk miatt elestek attól a lehetőségtől, hogy valamelyik ukrajnai felsőfokú tanintézményben folytathassák tanulmányaikat. Ezek a fejlemények érthető módon igen sok magyar szülőt elbizonytalanítottak, akik idén tömegesen íratták be (át) gyerekeiket ukrán iskolákba.

A tanácskozáson felszólaló Szajkó Tibor, a Beregszászi Magyar Gimnázium igazgatóhelyettese nehezményezte, hogy a kárpátaljai pedagógusok több beadványa ellenére sem sikerült elérni, hogy rendeletben rögzítsék: az érettségi vizsgateszteket mindekoron le kell fordítani a kisebbségek nyelvére. Így azt a minisztérium minden esztendőben kegyként gyakorolhatja. Az ilyen és az ehhez hasonló lépések még inkább elbizonytalanítják a magyar szülőket. Továbbra is az egyik alapvető probléma: az ukrán nyelvet a magyar iskolákban nem idegen nyelvként tanítják, márpedig az egy tömbben élő magyarok számára az ugyanolyan idegen nyelv, mint az angol vagy a német.

A jelenlegi helyzetben a fizika és a matematika órákon hiába is próbálkoznánk az ukrán nyelv oktatásával, az eredmény katasztrofális lenne. A magyar anyanyelvű tanuló sem a tananyagot, sem az ukrán nyelvet nem sajátítaná el, vélekedett Benedek Imre, a szlatinai magyar középiskola igazgatója.

Aki orvosnak készül, annak miért kell feltétlenül ukrán nyelvből és irodalomból felvételi vizsgát tenni? Ez akkora pedagógiai-módszertani baklövés, hogy ne csodálkozzunk azon, ha egész Európa megütközik rajta, mondotta Szilágyi Lajos, a vári középiskola igazgatója, aki azt is elmondta, hogy a mostani tanmenetterv lehetetlenné teszi, hogy pótlólagosan ukrán órákat iktassanak be.

Biztosan jobb eredményeket tudnánk elérni az ukrán nyelv oktatása terén, ha arra természetesen egy jól átgondolt, a játékos nyelvtanulási formákat előnyben részesítő tanterv alapján kerülne sor, hangsúlyozta Bacskó Magdolna, a Beregszászi 3. Számú Középiskola igazgatója.

Az érettségi és a vizsgatesztek kitöltése után derült ki, hogy a kárpátaljai magyar iskolások számára előírt tanterv nem egyezik azzal a tantervvel, melynek alapján az ukrán tesztkérdéseket összeállították, állította Ambrus Pál, a técsői magyar középiskola igazgatója. Márpedig nagyon etikátlan dolog olyasmit számon kérni tanulóinktól, amiket előzőleg nem tanítottunk meg velük.

Amikor az év elején Juscsenko elnök Sólyom László elnök úr társaságában meglátogatta iskolánkat, sikerült őt meggyőzni arról, hogy a magyar iskoláknak szánt ukrán tankönyveket olyan pedagógusokkal írassák meg, akik a magyar iskolákban tanítanak. Sajnos ebből mostanáig semmi nem valósult meg, számolt be Simon József, a tiszaújlaki magyar iskola igazgatója.

Az oktatási minisztérium 461-es számú rendelete, bár tartalmaz néhány pozitív vonást (így például a kis csoportokban történő foglalkozást szorgalmazza, ám ennek nincsenek meg az anyagi feltételei), átpolitizáltsága folytán egészében véve a kárpátaljai magyar oktatást vészhelyzetbe sodorta, vonta le a következtetést Orosz Ildikó, a KMPSZ, illetve a Kárpátaljai Magyar Főiskola elnök asszonya. Ugyancsak negatív tény, hogy egyházi iskoláink – ezek nem számítanak magánszemélyek által alapított iskoláknak – a jövő évtől kezdődően elesnek minden állami támogatástól. Ennek alapján sajnos ki kell mondanunk, hogy Ukrajna sok esetben csak a deklarációk szintjén toleráns és megértő az itt élő kisebbségekkel szemben.

Kovács Elemér

Forrás: Kárpátinfo hetilap