Őszi csendesnap Nagypaládon

2009. Oct 21., szerző: Adminisztrátor

Biztos segítség a nyomorúságban
Megteltek a nagypaládi református templom padjai október 18-án, vasárnap, amikor is a gyülekezet helyet adott Máramaros-Ugocsa megye őszi csendesnapjának. A hideg őszi napon Isten igéje melegítette fel a lelkeket.


Egyházmegyénkben a csendesnapoknak vonzó ereje van – nyitotta meg az alkalmat Seres János, Máramaros-Ugocsa Egyházmegye esperese. Isten alkalomról alkalomra összegyűjti hívő népét, törődik vele, igéjén keresztül táplálja, vezeti, erősíti. Jó lenne, ha ezen a napon mindnyájan bekapcsolódnánk a hálaadásba, köszönetet mondanánk szeretetéért.
Majd Mecséri Károly, helyi lelkipásztor üdvözölte az alkalom vendégeit idézve a csendesdélután mottóját: Biztos segítség a nyomorúságban. Hozzátette: mi ezt hittel és magabiztosan vallhatjuk. Adja az Úr, hogy ezt ne csak az értelmünk tudja, de szívünkbe rejthessük! S amikor jönnek a próbák, Isten Szent Lelke eszünkbe jutassa!

László Károly técsői lelkipásztor a Zsid 12, 1–5 verseivel szolgált a délutánon. Mi, akiket a bizonyságoknak ily nagy fellege vesz körül, kitartással fussuk meg az előttünk lévő küzdőteret! Óriási biztatás ez az igeszakasz a ma élő kárpátaljai református gyülekezetekre nézve. Annyi sok gondunk van, hogy nem tudjuk, hol kezdjük. De nem mi fogjuk ezeket megoldani, és nem is mi fogjuk a bűnös lelkeket megtéríteni. A mi dolgunk az, hogy szüntelenül imádkozzunk azért, hogy sok-sok ember Krisztusára találjon – mondta a lelkipásztor, majd így folytatta: Akarni kell megismerni szerelmes Krisztusunknak azt a csodálatos békéjét, ami minden emberi értelmet felülhalad, akarni kell létrehozni, alkotni egy szebb és igazságosabb világot, akarni kell azt, hogy a gyülekezetek erősek legyenek, akarni kell azt, hogy a családunk minden tagja imádkozzék, és hívő legyen!
Ezt követően a Magyarországról érkezett Pásztor István mondta el nem mindennapi megtérésének történetét.
Molnár Lóránt, a mátyfalvai és újhelyi gyülekezetek lelkésze a Zsid 12, 6–11. alapján hirdette az igét. – Nem igazán érti az ember, milyen az igazi szeretet. Mert a szeretetben erő van. Elég erő ahhoz, hogy megfeddjen, amikor arra van szükség. Elég erő ahhoz, hogy megfenyítsen, amikor az a javunkra válik. Ilyen az Isten szeretete. „Mert akit szeret az Úr, azt megfenyíti.” (Zsid 12, 6). Az a gyerek, akit nem fegyelmeznek, szégyent hoz szülei fejére, mondja az ige. Mi azonban éppen a fenyítés idején kérdőjelezzük meg Isten szeretetét: ha Isten szeret, miért történik ez most velem? Azért, mert egy későbbi bajtól szeretne megmenteni. Legyünk hálásak érte! Nyilván fájdalmas lehet most Isten nevelő eszközeit elhordozni, de milyen jó lesz később azt hallani: „Jól vagyon, jó és hű szolgám… menj be a te Uradnak örömébe.”
Az együttléten az egyházmegye iskolái, a técsői és péterfalvai református líceumok, diákjai szolgáltak. Fellépett a KRISZ-együttes, és rövid összeállítást mutattak be a nagypaládi hittanos gyerekek. És persze ezen a napon sem maradt el a helyiek szorgalmát dicsérő szeretetvendégség.
s.k.

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.

Kapcsolódó Galériák

Képsorozat