GENERÁLIS KONVENT: Nyitó istentisztelet

Nyitó istentisztelettel kezdődött június 18-án este a pápai református templomban a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent idei tanácskozása. Márkus Mihály, a házigazda Dunántúli Református Egyházkerület püspöke a napi igeszakaszhoz kapcsolódó igehirdetésében arra buzdította a résztvevőket, hogy „ne történelmi meghatározottságunk, sőt még csak ne is a józanságunk, hanem Isten dicsőségének a magasztalása vezesse tanácskozásunkat”. 

Másnap a Kárpát-medencei református egyházkerületek és egyházmegyék lelkészi és világi vezetői többek között a közös egyházalkotmánnyal és a közös liturgiával kapcsolatos előterjesztésekről tanácskoztak. A 150 egyházi elöljáró részvételével zajló ülés június 20-án egy közös nyilatkozat elfogadásával zárul.
K. S.

GENERÁLIS KONVENT: A közös istentiszteleti rend körvonalai [2008-06-20]
Június 20-án reggel Balogh Tibor somogyi esperesnek az Ézs 28,16-22 alapján elmondott igehirdetésével kezdődött a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent (GK) tanácskozása. A lelkipásztor hangsúlyozta, hogy amikor Izrael népe megtartotta Isten parancsolatit, jóra fordult a sorsa, és a mi népünket is arra biztatja, hogy "forduljunk el végre mi is a bálványoktól, a mindenféle értéket elsöpörni akaró eszmeáramlatoktól, és forduljunk ismét Isten Igéje felé".

Ezen a napon a közös istentiszteleti rend alapelveiről tanácskozott a testület. Fekete Károly debreceni teológiai tanár a GK Liturgiai Bizottságának tagja hangsúlyozta, hogy munkájuk célja nem egy egységes liturgiai forma bevezetése - hiszen nem akarnak "senkire semmit ráerőltetni" -, hanem csak az istentisztelettel kapcsolatos alapelvek megfogalmazása és egy istentiszteleti példatár megalkotása. Egyházunk folyóirata, a Confessio idei második, a GK-re megjelent rendkívüli száma is közzé teszi ezeket az előterjesztő által is ismertetett alapelveket. A tanulmány részletesen szól a református istentisztelet sajátosságairól és tényezőiről, az igehirdetésről és a sákramentumokról, a gyülekezeti tagok részvételéről, a bűnvallás ás a feloldozás szükségességéről, a hitvallásról, az adakozásról és a hirdetésről. A javaslat lehetőséget ad a gyülekezeteknek arra, hogy ne saját szakállukra kísérletezzenek új liturgiai formák bevezetésével, hanem átgondolt, tiszta kutatási háttérrel rendelkező koncepció mentén vezessenek be valami újat - fogalmazott a teológiai professzor. Márkus Mihály dunántúli püspök előterjesztésére a GK egy, a jövőben megalkotandó közös konfirmációs anyag kidolgozásáról határozott.

Az ez évi GK végezetül zárónyilatkozatot fogadott el, melyben hírül adja: a Magyar Református Egyház alkotmányát végső döntésre előkészítette, jövő év májusára pedig összehívja az azt elfogadó Alkotmányozó Zsinatot. A résztvevők kifejtik, hogy az egyesülés nem öncél, hanem az evangélium hitelesebb hirdetésének eszköze; és hálát adnak azért, hogy "a már eddig is megélt közösség jelei: egymás meglátogatása, istentiszteletek közös ünneplése, egymás terheinek hordozása, a közös örömökben való osztozás természetes módon megszüntetik és lebontják a földrajzi, politikai és embereket elválasztó határokat".

K. S. GENERÁLIS KONVENT: A közös alkotmány tervezete [2008-06-19]
Június 19-én csütörtökön, délutáni ülésszakán a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent (GK) a közös egyházalkotmány tervezetét tárgyalta. A szövegjavaslatot Kocsis Márta, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának jogtanácsosa, a GK Egyházalkotmányi Bizottságának tagja ismertette. Az alaptörvény preambuluma kifejti, hogy „a magyar reformátusság a reformáció korától kezdődően mindig több ország területén és több állam szervezeti keretei között élt”, majd történeti áttekintést ad erről. Az alkotmány rögzíti a közös hitéleti alapokat és hitvallásokat, az egyháztagság feltételeit, az egyházigazgatás alapelveit és a szervezeti egységeket (egyházközség, egyházmegye, egyházkerület, országos egyház). Az egyházi szolgákról szóló rész szerint az egymás által elismert intézményben diplomát szerzett, és az egységes lelkészképesítő vizsgának eleget tett, felszentelt egyházi szolga a Magyar Református Egyház lelkészének tekintendő. A javaslat az egyházfegyelem kérdésében a tagegyházak fegyelmi határozatainak hatályát kiterjeszti a többi tagegyházra is. A tervezet kimondja, hogy a Magyar Református Egyház a csatlakozó részegyházak, azaz az országos egyházak zsinati közössége, ennek a közös zsinatnak pedig, amit a mindenkori GK hív össze, alkotmányozó és törvényhozó funkciót biztosít. A Kárpát-medencei református egyházak egységét kifejező alkotmánytervezet a tagegyházak zsinatai által történő előzetes ratifikáció, majd a jövő tavasszal esedékes alkotmányozó zsinat kedvező döntése után léphet hatályba. Az egységes Magyar Református Egyházhoz a Kárpát-medencén kívüli egyházak valamely – általuk tetszőlegesen megválasztott – ratifikáló egyház útján csatlakozhatnak.
Az ülésen a Szlovákiai Református Keresztyén Egyház képviselői aggályukat fejezték ki amiatt, hogy a Magyar Református Egyház tervezett alkotmánya sértheti a Kárpát-medencében élő, de nem magyar nemzetiségű, azonban a velük egy egyházban élő reformátusok érzékenységét, és veszélyeztetheti egyházuk egységét. A GK a javaslat preambulumában mindenki számára megnyugtató módon rendezte ezt a dilemmát oly módon, hogy a preambulumban hangsúlyozza: a magyar reformátusok „az egységet és az összetartozást soha nem vonták kétségbe, mint ahogy a nem magyar anyanyelvű reformátusokkal való egységet sem”.
A GK a holnapi nap folyamán a közös liturgia és a közös konfirmációs anyag körvonalairól tárgyal majd, végül egy közös nyilatkozat elfogadásával zárja idei tanácskozását.

K.S. Június 19-én csütörtökön a Kárpát-medencei Magyar Református Generális Konvent (GK) délelőtti ülésszakát Péntek László mezőföldi esperes áhítata vezette be. A lelkipásztor a napi újszövetségi ige kapcsán igehirdetésében azt hangsúlyozta, hogy csak azok képesek az összefogásra, akik Krisztus áldozatának a titkát megértik, és csak azok a gyülekezetek képesek a növekedésre, amelyeknek a tagjai szeretetben tudnak a másik felé fordulni.

Bölcskei Gusztáv tiszántúli püspök, a Magyarországi Református Egyház (MRE) Zsinatának lelkészi elnöke a GK keretében folyó közös munka eredményeit és tervezett következő lépéseit bemutató előterjesztésében elmondta, hogy bár a Trianont követő évtizedekben egymástól elszigetelten fejlődtek a magyar református egyházak, de hittani különbözőségek nincsenek, és a lelki, történelmi együvé tartozás tudata is elevenen él közösségeinkben. A GK célja a kialakult különbözőségek csökkentése. Bölcskei püspök beszámolójában hangsúlyozta, hogy nem előzmények nélküli törekvés ez, hiszen az 1991-ben megalakult Magyar Református Világszövetség, valamint az 1995-től működő Magyar Református Egyházak Tanácskozó Zsinata is ezért jött létre. A GK újdonsága abban áll, hogy nem az előbbiekhez hasonló egyesületként, vagy "konzultatív, reprezentatív és demonstratív szervezetként", hanem a Kárpát-medencei magyar református egyházak, egyházkerületek és egyházmegyék hivatalban lévő elnökségségeinek a Magyar Református Egyház egységét munkáló tanácskozó és javaslattevő testületeként működik, és tagegyházai együttműködési feltételrendszerét a belső egyházi törvények és megállapodások jelölik ki, tagjai mandátummal rendelkező, választott tisztségviselők. Az előterjesztő az együttműködés eddig megvalósult példái között említette a kettős állampolgárság kérdésében tett közös megnyilatkozást, a magyarországi és határon túli lelkipásztorok kölcsönös vendégszolgálatait, az árvízi segítségnyújtást és a kárpátaljai nyugdíjas lelkészek közös támogatásának tervezetét, vagy annak a törvénynek a megalkotását, amely a magyar református hívek egységét deklarálja azáltal, hogy minden, "a világ bármely részén élő, magát magyar reformátusnak valló és ezt kinyilvánító egyháztagot" az MRE tagjának tekint. Bölcskei Gusztáv végezetül hangsúlyozta: ha a GK pápai ülése meghozza azt a döntést, hogy a közös alkotmányt a tagegyházak számára elfogadásra javasolja, akkor a ratifikáció után 2009 tavaszán sor kerülhet arra az alkotmányozó zsinatra, melynek eredményeképpen létrejöhet az egységes Magyar Református Egyház.

Márkus Mihály dunántúli püspök a jövőre tervezett Kálvin-emlékév előkészítő bizottságának munkájáról számolt be. Részletes tájékoztatást adott Kálvin művei és a reformátort bemutató ismeretterjesztő munkák kiadásának előkészületeiről. Ezekhez kapcsolódóan hangsúlyozta, hogy a bizottság határozott szándéka, hogy a megjelenő Kálvin-kommentárok minden Kárpát-medencei parókiára eljussanak. Az előterjesztő azt is elmondta, hogy a Magyar Posta az emlékévhez kapcsolódó bélyeg, a Magyar Nemzeti Múzeum emlékérem kiadását tervezi.

A GK résztvevői a délután folyamán a közös egyházalkotmány tárgyában folytatják a tanácskozást.

K. S.

Forrás: www.reformatus.hu