Nemzeti autonómiát követelnek a ruszinok

Ruszin ultimátum?

A Munkácson megrendezésre kerülő Ruszinok Európai Kongresszusán a résztvevők ultimátumot intéztek az ukrán hatalomnak: december elsejére Kárpátalját alakítsák át Podkarpatszka Rusz néven a ruszinok nemzeti autonóm köztársaságává.

A kongresszuson Ukrajna más városaiból is részt vettek a küldöttek, összesen 109 képviselő, továbbá Csehországból is érkezett egy vendég. Dmitro Szidor, a ruszinok vezetője kijelentette, hogy amennyiben Kijev nem teljesíti a követeléseiket, más megoldást kell majd keresniük „az államiságuk visszaállításához”. Szidor emlékeztette az ukrán hatalmat a grúziai eseményekre, ahol a hatalom nem akarta elismerni a kisebbségek jogait, végül az egész régió felett (Abházia és Oszétia) elvesztették az uralmat. A ruszinok vezetője azt is aláhúzta, hogy törekvéseiket nem szabad szeparatista és radikális irányzatokként kezelni. A kongresszuson ugyan elhangzott, hogy a ruszin kormánynak azonnal meg kell kezdenie a munkáját, de Szidor kijelentette: nem akarnak elszakadni Ukrajnától, államot akarnak az államban, továbbá elismertségre vágynak.

A ruszinok saját államukban az ukrán és ruszin nyelveket használnák államnyelvként, az ukrán hrivnyát valutaként, ugyanakkor a régió jövedelmeinek 60 százalékát megtartanák maguknak. Kárpátalja jelentős jövedelmekkel rendelkezik, többek között az Európába irányuló kőolaj- és földgázvezetékek miatt. A jövedelmek 60 százalékának itt kell maradnia – mondta Dmitro Szidor, majd hozzátette, hogy igényt tartanának a földekre, az erdőkre, a vizekre és a földalatti természeti kincsekre is. A ruszin államiság azt is magával vonná, hogy Kijevben csak a Szojm (a ruszin parlament) beleegyezésével dönthetnének a Kárpátalja területével kapcsolatos ügyekben (katonai objektumok, földosztások, gazdasági, kereskedelmi kérdések stb.). A kongresszus végül egy hónapos határidőt adott a kijevi vezetésnek a probléma megoldására, figyelembe véve a gazdasági krízishelyzetet a világban és egyben Ukrajnában is. Annak ellenére, hogy Szidor el akarja magát határolni a szeparatizmustól, az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) éppen ilyen vád miatt indított ellene nyomozást.

A ruszinok tehát nyilvánosságra hozták a követeléseiket, az viszont már egy másik kérdés, hogy Kijev miként reagál majd erre. Koszty Bondarenko politológus szerint a hatalom nem engedhet a ruszinok törekvéseinek, hiszen ez egy lavinát indíthat el, amelynek a következő állomásai Volhínia, Bukovina és a Krím lehetnének. Kijevnek épphogy sikerül megfékeznie a krími szeparatista mozgalmakat, még egy ilyen régió túl nagy kihívást jelentene a hatalomnak.

Továbbra is a miértekre keresve a választ a politológusok két lehetséges verziót neveznek meg a ruszin autonómiára való törekvés ilyen mértékű megerősödésére. Először is, az ügy hátterében vagy Moszkva, vagy Viktor Baloga lehet. Az ukrán nacionalisták a Kreml keze munkáját látják a mozgalomban. A Szvoboda nevű nacionalista szervezet szerint Oroszország az efféle szeparatista mozgalmakkal akarja darabokra bontani Ukrajnát. A nacionalisták válaszlépéseket várnak a hatalomtól, mindenek előtt a megyei tanács azon döntését vonnák vissza, amellyel elismerték a különálló ruszin népet a régióban. A másik verzió, vagyis Baloga részvétele az ügy hátterében, szintén egy a lehetséges magyarázatok közül. Kapcsolatai a kárpátaljai ruszinsággal nem számítanak titoknak, a fentebb említett tanácsi döntés is részben neki köszönhető. A döntést ráadásul nem támadták meg sem a bíróságok, sem az ügyészség.

A Julija Timosenko Tömb (BJUT) egyértelműen a második verziót tartja valószínűnek, éppen ezért a biztonsági szolgálathoz és a Legfőbb Ügyészséghez fordult az ügy kivizsgálását kérve. Úgy gondolják, hogy Viktor Baloga és az általa vezetett Elnöki Titkárság finanszírozta a szeparatista mozgalmat. Még egy lehetséges magyarázat is felmerült, amely szerint a végső cél az lehet, hogy a kaotikus viszonyok közepette Viktor Juscsenkónak közvetlen elnöki irányítás alá kell majd vennie az országot, ezzel a legtöbb hatalom az ő kezében összpontosulna.

Újlaki László

Forrás: Kárpátinfo hetilap