"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne"

2008. May 09., szerző: Adminisztrátor

"Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne"
Székelykaput állítottak a BMG-ben

Tamási Áron örökbecsű szavai díszítik azt a székelykaput, melyet a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium ajándékaként állítottak fel a Beregszászi Magyar Gimnázium udvarán.

Az ünnepségen Szabó Árpád igazgató köszöntötte az egybegyűlteket, s mondott köszönetet a vendégeknek az ajándékért, illetve a mindenkori példamutató kiállásért. A vendégek nevében Kerekes Gyöngyi igazgatóhelyettes fogalmazott meg igencsak szívhez szóló gondolatokat, melyek az út folyamán, a határátkelésnél születtek meg benne. Arról, hogy több száz kilométert tettek meg anélkül, hogy elhagyták volna a történelmi Magyarország területét, de határokon kellett átkelniük ahhoz, hogy egy másik elszakított nemzetrésszel találkozhassanak. Az igazgatóhelyettes aszszony is Tamási Áron szavait idézte, majd feltette a kérdést: de hol vagyunk otthon? Hol van a haza? Erre a kérdésre az illyési megfogalmazás ad választ: haza a magasban… Ahol nyelvünkben, nemzetünkben egyek vagyunk. Mert politikai hatalmak szétszakíthatnak egy országot, de egy nemzetet nem. Példa erre a sepsiszentgyörgyi és a beregszászi gimnázium diákjainak és tanárainak évek óta ápolt szoros barátsága.

Ezt a nemzeti egységet, a magyar nyelv megtartó erejét hangsúlyozták a beregszászi gimnazisták - akik versben - és a vendégek, akik énekben fogalmazták meg ezeket a gondolatokat.

- Ez a székelykapu intézményünk éke lesz, és mindig sepsiszentgyörgyi barátaink, testvéreink szeretetére fog emlékeztetni - fogalmazott a diákönkormányzat nevében Bárdos Dávid. - Egy kapocs lesz, mely mind inkább erősíti láthatatlan, szétszakíthatatlan összetartozásunkat. Azt kérem, hogy átlépve ezen a kapun, gondolkodjunk el hovatartozásunkról, magyarságunkról, gondoljunk a különböző országokban, elszakítottságban élő magyar testvéreinkre… S ha ezt tiszta szívvel tesszük, ha tiszta gondolatokkal és érzésekkel megyünk át e kapunk, akkor talán - mint az egyik mesében - Isten áldása száll majd ránk…

Hasonló érzések, gondolatok szülték az ajándékozás ötletét is. Erről Kubánda Miklós igazgatóhelyettes (Sepsiszentgyörgy) így beszélt:

- A székely ember a kerítésen belüli részt úgy hívja: az élet. A kapu pedig az élet kapuja. S ezt jelzik a ráfaragott ősi magyar jelképek is. Ha szemben állunk ezzel a székelykapuval, amit itt felállítottunk, azt látjuk, hogy jobb oldalon a szívből indul a férfi, bal oldalon pedig a virágvázából fogan a női életfa. A felirat pedig mindenki számára érthető: "Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk ben." Mi azért választottuk ezt az idézetet, mert Tamási Áron is a Székelyföldről származott. Hogy miért döntöttünk emellett az ajándék mellett? Ezek a jelképek adják a magyarázatot is, hisz ezek az együvé tartozásról és a szülőföldhöz való ragaszkodásról szólnak. Kétezer óta kilenc magyar tanintézmény a kultúrák közötti kommunikáció égisze alatt találkozik rendszeresen. Úgy döntöttünk, hogy mindegyik tanintézménynek ajándékozunk egy-egy székelykaput, ami az élet kapuja. Elsőként Beregszászba hoztuk el. És felkerestük diákjainkkal azt a helyet is, ahol honfoglaló őseink egykoron bevonultak. A Vereckei-hágó - közös múltunk emlékhelye…

Ez a kapu meg legyen a közös jövő jelképe…

Marton Erzsébet

Forrás: Kárpátinfo hetilap

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.