Hálaadás Izsnyétén

Megtanultam valamit az izsnyétiekről: ha valamit nagyon szeretnének, akkor van elég türelmük és akaratuk ahhoz, hogy kitartóan imádkozzanak érte. Így „érték el” hosszú évek után azt is, hogy 2008. október 19-e vasárnap délutánján szépen felújított templomukban adhattak hálát Istennek nemrég felépített parókiájukért és frissen kitatarozott templomukért.

Az alkalomra a környező településekről is érkeztek szép számmal. Isten igéjét Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke hirdette, az Ef 2, 19–22 alapján. Prédikációjában kihangsúlyozta, hogy bár igen nagy dolog, hogy külsőleg megújult Isten háza, de ezt követnie kell a gyülekezet belső megújulásának is.

Az igehirdetés után Harsányi Béla kihelyezett lelkipásztor ismertette röviden a templom történetét, majd számos gyülekezet lelkipásztora (Gecse-Tiszacsoma, Fornos, Dercen, Bene-Sárosoroszi-Csetfalva, Beregújfalu, Mezőkaszony-Bótrágy, Munkács-Szolyva) is jókívánságait tolmácsolta maga és az általa képviselt közösség nevében. Nagy Béla főgondnok úr a Zsid 12, 14. versével köszöntötte a gyülekezetet.
Az eseményen részt vettek az eisenmoldeni gyülekezet (Hollandia) vezetői is, akik a parókia teljes építési költségét fedezték, illetve a templom felújításába is besegítettek. Elmondták, leginkább annak örülnek, hogy a gyülekezet tagjai úgy fogadták őket, mint családtagokat, és nem, mint távolról jött idegeneket.
Az alkalom végén az egybegyűltek együtt énekelték el a Mindig velem Uram kezdetű éneket. Az ének szavai ebben az esetben még helyénvalóbbnak tűntek, mint máskor, hisz ebben a gyülekezetben valóban megtapasztalták, hogy az Úr élő és cselekvő Isten, aki az övéi között lakik.
-h.a.-