Jótékonysági est a Kőszikla Alapítvány támogatására

Harmadszor szerveztek Kárpátalján jótékonysági koncertet a Kőszikla Alapítvány támogatására. (A debreceni székhelyű alapítvány a határokon túl élő magyaroknak nyújt segítséget a Magyarországon való gyógykezeléshez.) A nemes kezdeményezés két évvel ezelőtt indult a tivadarfalvai gyülekezetben, és biztosan sokan emlékeznek még a tavalyi nagysikerű derceni alkalomra is...

2008-ban az ugocsai és beregi egyházmegyék után az ungiak lettek házigazdái egy újabb nagyszabású jótékonysági estnek, melynek Ungváron a megyei Filharmónia épülete adott otthont.

A vendégeket az Ungi Egyházmegye nevében Balogh Attila esperes és Báthori József főgondnok köszöntötte: – Érezzék magukat nagyon jól, ugyanakkor érezzék át az alkalom fontosságát is! – fogalmazott Ung megye esperese, aki lapunknak nyilatkozva korábban elmondta, hogy az est a Kőszikla Alapítvány áldozatos munkájára és egyben az adakozás lehetőségére is szeretné felhívni a figyelmet.

Igei köszöntésül Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyház püspöke, a Zsolt 62, 6–9 verseit hozta. – A mai alkalom nem csak egy jótékonysági est, egy alkalom, amikor Isten előtt kell tudnunk magunkat. Tőle lehet, szabad, sőt kell csendességet kérni. Legyen ma Isten segítségünkre abban, hogy megérezzük csodáit, melyeket már itt, a földön tapasztalhatunk azokban a képességekben is, amivel Ő ajándékozta meg az embereket. Ma nem a saját magunk dicséretére törekszünk, Istent szeretnénk magasztalni, ezért ha áldozatot hozunk, az is az Ő nevének dicsőségére történjen!
Elsőként az Eszenyi Református Napsugár Óvoda növendékeinek műsora és Balogh Máté Attila furulyajátéka vonta magára a közönség figyelmét. Majd a Nagydobronyi Református Líceum énekkara Szopó Tibor karnagy vezetésével kórusműveket adott elő. Őket a Nagydobronyi Irgalmas Samaritánus Gyermekotthon lánynövendékeinek zenés, táncos összeállítása követte. Fellépett a KRISZ-együttes, Varga Katalin, majd Csákány Marianna énekben tett bizonyságot. A 421. dicséretet szólaltatta meg furulyán Soós Emese Banga Melánia zongorakíséretében. Szoroka Dániel tangóharmonikán francia keringőt adott elő. A Gyöngykaláris együttes előtt Gerber Andzselika szólóéneke hangzott el. Csapi fiatalok ifjúsági énekekkel léptek fel. Végül pedig a Credo együttes lépett a színpadra Ivaskovics József vezetésével.
Gyarapítva az alapítvány számára felajánlott támogatást, már hagyományosan aukcióra is sor került. Pocsai Vince beregardói lelkipásztor faragványa és Vámosi Ferenc barkaszói presbiter két festménye került árverésre.
Győri József, a Kőszikla Alapítvány elnöke maghatottan lépett a színpadra, és többek között köszönetet mondott azért, hogy Kárpátalján mindig itthon érezhetik magukat. Az Alapítvány munkájáról szólva sajnálatát fejezte ki, amiért Magyarországon is egyre inkább az anyagiak uralják az egészségügyet. Még inkább nehéz segítőkész embereket találni. Ugyanakkor Isten mindig ad egy-egy lehetőséget az előrejutásra. Örömmel számolt be arról, hogy az anyaországban idén október utolsó vasárnapjának perselypénzét a gyülekezetek a Kőszikla Alapítványhoz juttatják el. Végül a Reformátusok Lapjának 2008. októberi számából olvasta fel a munkácsi születésű Orosz Gyula bizonyságtételét, aki másfél évig tartózkodott a debreceni otthonban veseátültetésre várva, hogy végül nemcsak új vesét, de új életet is kapjon. „Azért érdemes élni és meggyógyulni, hogy együtt dicsőítsük az Urat.” – ismételte meg a beteg szavait Győri József.
– Isten országa nem úgy működik, ahogy azt mi gondoljuk. Az Ő országában minden másképp van. Az alapítvány úgy működött 17 év óta, hogy vezetők jöttek-mentek, határok nyíltak és zárultak, és mi itt lehetünk kegyelemből. Isten megtanított arra, hogy az Ő ügyét mindig diadalra viszi ebben a világban – fogalmazott Győri Katalin, majd hozzátette: Arra vigyázzunk nagyon, hogy ebből az ügyből mi valamiképpen ki ne maradjunk!
Zárszót Nagy Béla, a KRE főgondnoka, valamint Dr. Vaczkó László és Dr. Oroszi Pál, az est védnökei mondtak.
Elsőként a megye vezetőségének mondott köszönetet Nagy Béla főgondnok – aki a kárpátaljai betegek magyarországi gyógykezelésének felelős szervezője is –, majd a fellépőknek köszönte meg, hogy bemutatták: lehet tánccal, énekkel is életeket menteni. – Mindent meg tudunk tenni egymásért, ha van bennünk egymás iránti szeretet. Ha mi felebarátaink mellé állunk, nem fognak elcsüggedni a lelkek, általunk Isten szeretetét tapasztalhatják meg – fogalmazott. Végül a Győri házaspár felé fordulva mondott köszönetet fáradhatatlan szolgálatukért.
Dr. Vaczkó László, a munkácsi Keresztyén Diagnosztikai Központ orvosa az Úr Jézus szavait idézte: „…szeretsz-e engem?” – Eltelt 2000 év, és Jézus nap mint nap megkérdez engem, téged és mindnyájunkat. Akkor, amikor előttünk áll egy beteg gyermek vagy egy szenvedő ember, amikor a szemünkbe néz, és némán kérdezi ugyanezt. Mit tudunk válaszolni? A Kőszikla Alapítvány adott egy lehetőséget arra, hogy kimutassuk a szeretetünket, adjunk abból, amit Istentől kaptunk.
– Azért vagyunk együtt, mert hisszük, hogy egyikünknek sem közömbös embertársunk szenvedése – kezdte beszédét Dr. Oroszi Pál, aki szintén a Keresztyén Diagnosztikai Központ munkatársa. – Amikor itt ma egészségesen állunk, azt gondoljuk, hogy testünk a saját birtokunk, de orvosként el kell mondjuk: az egészség nagyon-nagyon törékeny. Keresztyénként pedig tudjuk, hogy ajándékként kaptuk. Ma a Kőszikla Alapítvány munkatársainak segítségével és adományainkkal tovább próbáljuk enyhíteni kárpátaljai betegeink szenvedését. De a hétköznapokban sem szabad megfeledkeznünk embertársainkról. Jusson eszünkbe: nem a magunkéból adunk, csak valami keveset juttatunk vissza abból, amivel Isten megáldott bennünket – emlékeztetett az orvos.
A házigazdák nevében Balogh Attila esperes mondott zárszót. – Én hiszem, hogy a ma este nemcsak egy megszervezett alkalom volt, hanem Istentől elkészített is. Ő hívta fel figyelmünket a betegekre, elesettekre. Hiszen Isten gyermeke erről ismertetik meg: kinyújtja kezét a másik felé, felemeli a porból; azt tudja mondani: bármi történt, és bármi fog történni, szeretlek téged.
Győri Katalin elmondta: „Minden egyes aprópénz segítség, bár úgy tűnik, csepp a tengerben. Nem pénzben gondolkodunk, hanem életekben: egy-egy gyógyszerrel és kisebb vizsgálattal is meghosszabbítható betegek élete, egy műtét pedig életeket menthet…”
A KRE köszönetét fejezi ki azok felé a gyülekezeti tagok felé, akik jó szívvel adták át adományaikat.
Soós Katalin

Kapcsolódó Galériák