Megtérve, vagy megtérés nélkül…

Csendesdélután Barkaszón

2008, szeptember utolsó vasárnapjának délutánján, a címben említett mottóval vette kezdetét a Barkaszói Református Egyházközségben megszervezett csendesdélután. Isten csodálatos idővel, gyönyörű szép napsütéssel áldotta meg ezt a napot. Az igazi kiránduló idő ellenére, hála Istennek sokan döntöttek úgy, hogy az Úr lábainál töltik el ezt a néhány órát. Külön öröm volt számomra, hogy a szomszédos gyülekezetekből is érkeztek szép számmal igére szomjazó, közösségre vágyó testvérek.
Az alkalmat Béres László, helyi lelkipásztor nyitotta meg, és imádsággal, a Márk 8, 34-38 versekből hangzott igével, s mintegy összefoglalta az egész alkalom mondanivalóját.

Ezt követően, az alig egy esztendeje barkaszói ifisekből alakult Ιχθυς (olvasd: ixtüsz) zenekar dicsőítette énekekkel az Urat, nagyon sok örömet szerezve a hallgatóságnak.

 
A délután folyamán három tartalmas és mindnyájunk lelki épülésére szolgáló igehirdetés hangzott el. Az igei szolgálatok témái a következők voltak:
1.Akik pedig megtértek az Úrhoz.
2.Akik pedig nem tértek meg az Úrhoz.
3.… ha meg nem tértek… Luk. 13, 5
Az első szolgálatot Kacsó Géza beregszászi főiskolai lelkipásztor végezte. Igehirdetésében, azokról a bibliai személyekről, szólt, akik megtértek az Úrhoz. Leginkább a tékozló fiú, Pál és Péter apostol életén vezette végig, hogy mit is jelentett nekik az a bizonyos „pálfordulás”. Mindeközben ki-ki magára ismerhetett, és saját életén szemlélhette végig, hogy mi az, ami az ő életében is megtörtént már az Úr hívó szavának hatására.
A második igei szolgálatot Radvánszky Ferenc, a kaszonyi és bótrágyi lelkipásztora végezte. Ő azokról a Bibliából jól ismert emberekről szólt, akik bár hallották az Úr hívó szavát, de mégsem adták át szívük és életük felett az uralmat Jézus Krisztusnak. Az igehirdetés fő mondanivalója Júdás személye köré épült fel. A legfőbb üzenet pedig az volt, hogy vigyázzunk, nehogy erőtlenekké legyünk, amikor többet ígér a Sátán, mert az üdvösségünk múlhat rajta. Kiemelte még, hogy a csalódott és elégedetlen ember mindig az Ördög eszköze. Harmadikként Szanyi György borzsovai és halábori lelkipásztor szólt a gyülekezethez a Lk 13, 5 alapján. Igehirdetését azzal kezdte, hogy elmondta, nincs könnyű helyzetben. Elég nehéz témát kapott. Elég lenne egy mondatot mondani: - de ha meg nem tértek, ti is hasonló módon vesztek el-, és le is lehetne jönni a szószékről. De folytatva Isten rajta keresztül elkészített üzenetét, egy mindenki számára áldott és ébresztő, megtérésre hívó igehirdetést tartott. A szeretetvendégséget követően a délutánt még egy személyes hangvételű bizonyságtétel tette még gazdagabbá. A nagyberegi Béres Ödön tett bizonyságot arról, hogy miképpen tett csodát az Úr, kisfiával, Krisztiánnal, s egész családjukkal. Az életmentő máj transzplantációs műtétet megelőző viszontagságos időről, a testi-lelki megterhelést igénybe vevő próbákról, az Úr vezetéséről, hatalmáról, kimondhatatlan szeretetéről szólt a bizonyságtétel. Végül megköszönte a gyülekezetnek mind azt az imahátteret és anyagi segítséget, amellyel melléjük álltak a bajban.
A csendes délután folyamán a barkaszói gyermekénekkart és György András presbiter, erre az alkalomra írt verses bizonyságtételét is meghallgathatta a gyülekezet. Együttlétünk Majoros Béla gyülekezeti gondnok imádságával zárult. Mindazért a csodáért, amit szerzett nékünk az Úr, és azokért az üzenetekért, amelyekkel gazdagította lelkünket ezen a vasárnap délutánon, az Övé legyen a dicsőség!
Béres László, barkaszói és szernyei lelkipásztor