A gyülekezetben megélt hit

2007. Dec 30., szerző: Adminisztrátor

Ung megye kisebb-nagyobb gyülekezeteiből (Minaj, Ketergény, Homok, Rát, Ungvár, Gálocs, Palágykomoróc, Szürte, Botfalva) több mint 120-an érkeztek november 25-én az Ungtarnócon megrendezett kiskörzeti csendesnapra.

Az előadók a gyülekezetben való megmaradásnak és a közösségi élet naponkénti megélésének fontosságát hangsúlyozták. Ahogy a gyülekezet lelkipásztora, Héder János fogalmazott: az összetartozás élménye pótolhatatlan az emberi életben. Fontos, hogy az emberek érezzék: egymás nélkül nem alkotnak közösséget, egymás nélkül elidegenednek a világban, öszszetörnek, és depresszióba eshetnek... Aki elhagyja az egyházat, előbb-utóbb krízisbe kerül.

A Jn 15, 1–8 versei alapján Szimkovics Tibor (ungvári segédlelkész, a minaji gyülekezet lelkipásztora) áhítatában a lemetszett és a szőlőtőn maradt vesszővel állította párhuzamba az emberi életeket. A ma örökké elégedetlen emberének az az elképzelése, hogy mindent egyedül kell megvalósítania, önmagát is. Isten formálását elutasítva arról mond le, hogy gyümölcstermő életet éljen. A különvált vessző irigységgel, viszálykodással szívja tele magát. Így az emberi élet nem tölti be rendeltetését. Létezik azonban egy egészen más, a menny csatornájára rácsatlakozott gyümölcstermő életforma, feltöltve hittel, reménnyel, szeretettel… Óriási a minőségbeli különbség! Az emberek sok-sok vesszőt látnak: egyiken van gyümölcs, a másikon nincs. Erről ismernek meg – figyelmeztetett az igehirdető.

Sponták Róbert (ungvári segédlelkész) a hit kritériumairól tartott előadásában kiemelte, hogy a hit táplálék, mely segítségünkre van, hogy megteremhessük a szeretet gyümölcseit. Vázolta a hallható és látható hit fejlődését és változását a történelmi korszakokban, megnyilvánulását a hitvallásainkban.

   Héder János, a tarnóci gyülekezet lelkipásztora, a KRE főjegyzője, előadásában elmondta, hogy ma nagyon sok akadálya van annak, hogy az ember a gyülekezetben élje meg a hitét. (Hitetlenség, kételkedés, a múlt öröksége, liberalizáció stb.) Mégis áldást hordoz a társadalom és az egyes emberre nézve: Krisztus az egyházon keresztül tevékenykedik. Végül hangsúlyozta a minden generációra kiterjedő evangelizáció fontosságát, mivel “egyház ott van, ahol Krisztus az Úr.”

A csendesnapon énekkel dicsérte az Urat a tarnóci, illetve az ungvári gyülekezet énekkara és Varga Katalin. A testvéri együttléthez a helyi, lelkileg újjáébredő gyülekezet bőséges szeretetvendégséggel is hozzájárult.

S.K.

A hírhez még nem érkezett
hozzászólás.
Hozzászólok.