Lelkészbeiktatás Szernyén

Szernyén november 25-én került sor lelkészbeiktató ünnepi istentiszteletre, ahol Zán Fábián Sándor püspök a Zsidókhoz írt levél második részének 1–19. versei alapján hirdette az igét, hangsúlyozva: ha kisebbé tétetünk, dicsőséggel koronáztatunk…

A világ sodor, de nem a Mindenható felé… Sokszor a sodródó tömeg magával ragadja a gyülekezetet is. Sok a kihívás és a kísértés. Erősnek kell lennünk, figyelnünk kell, hogy a helyünkön maradjunk, mert csak a helyünkön talál meg bennünket az Úr – figyelmeztetett a püspök, aki a hívek kötelességéről szólva hangsúlyozta: merjünk beszélni az üdvösségről, mely Jézus Krisztus által adatott mindannyiunknak. Ezzel együtt nincs kollektív bűn és nincs kollektív megbocsátás sem. Mindenkinek külön-külön kell majd a végső órán számot adnia. Mert mi lehet fontosabb az üdvösségnél? Törődjünk az üdvösséggel! A lelkipásztornak is az a legfontosabb feladata, hogy a hívek elé tárja az üdvösség felé vezető utat. Életünk bizonyságtételével hirdessük a megfeszített és feltámadott Krisztust, az általa nyert kegyelmet.

A lelkipásztor a gyülekezet minden tagjáért felelősséggel tartozik, hangsúlyozta beiktató beszédében Szántó János beregi esperes. A gyülekezet lelki atyjának beszélnie kell Isten szeretetéről, jóságáról, de beszélnie kell a bűnről is. Valamint az édesapák, az édesanyák, a nagyszülők felelősségéről. Hogy milyen szellemben nevelkedik a gyermek, hogy Krisztus-e az ő példaképe? Elhívás nélkül nincs küldetés, fordult az esperes Béres Lászlóhoz, akinek átadta a gyülekezet pecsétjét és a templomkulcsot, ezzel beiktatva őt a szernyei gyülekezet lelkipásztori tisztségébe. Béres László beköszönő beszédében arról szólt, hogy testvéri közösségnek érzi a gyülekezetet, melynek lelki épülésén kíván – ha lehet, még az eddigieknél is nagyobb erővel – munkálkodni. A hívő ember mindig küldetésben van, s ezt a küldetést kívánja az újonnan beiktatott lelkipásztor teljesíteni. Az egyház nem szervezet, hanem Krisztus élő teste. Ezt bizonyítja a szernyei gyülekezet eddigi története. Mindannyiunknak tisztában kell lennie azzal, hogy a gyülekezetnek addig van jövője, míg a hívek lelkipásztorukkal együtt el nem múló szeretettel imádják Krisztust.

A lelkészbeiktató istentiszteletet a helyi ifjúsági és felnőtt énekkar szolgálata tette még felemelőbbé.

 Kovács Elemér