2015-06-12 - 18:38

I. Lelkész-presbiteri családi nap Péterfalván
Egy számomra kedves történet szerint egy festőt egyszer megbíztak azzal, hogy fesse le a békét. Kicsit meghökkent a feladaton. Létezik ennél könnyebb? Megfestett egy parkot, a parkban egy padot, a padon egy nagyapát és egy nagymamát, akik egymás kezét fogák. Nézte-nézte az alkotást, aztán széttépte. Nem, ez nem béke, ez nyugalom. Aztán festett egy hajót a tengeren: egy kósza szellő sem borzolja a hullámokat, csüngenek a vitorlák. Ezt is összetépte, mondván: ez unalom. Mikor kétségbe esett, hogy a feladat mégis kifog rajta, kinézett műtermének ablakán. Kint éppen egy nyári vihar dúlt és az ablak előtt volt egy hatalmas gesztenyefa. A festő észrevette, hogy az egyik belső ágon, közel a törzshöz ül egy kismadár és alszik a viharban. Felvillanyozódott és lefestette: ez a béke!
Ennek az egyszerű kis történetnek az első lelkész-presbiteri családi csendesnaphoz talán semmi köze nincs, talán sok köze is van hozzá. Számomra ez a nap erről szólt: a történelem viharában közel lenni a törzshöz, a megpróbáltatások között meggyökerezni Jézus Krisztusban. Ez volt a célja annak, hogy Máramaros-Ugocsai Egyházmegye vezetősége és a Máramaros-Ugocsa Egyházmegyei Presbiteri Szövetség (MUE PSZ) megszervezte ezt a napot június 6-án Péterfalván a szolgálók feltöltődésére és a személyes kapcsolatok erősítésére a megye gyülekezeteinek presbiterei és presbitercsaládjai között.


A teljes hír megtekintése