A Királyházai Református Egyházközség honlapja

    A német telepeseiről Félszásznak (1272) is nevezett falu 1355-től viseli a Királyháza nevet. 1262-ben esik szó először a „Király - Háziak”-ról. A település neve a mellette lévő dombon állott királyi házal (Domus - regilis) függ össze, amely az Ugocsa megye területére kiterjedő erdőuralom központja volt. Jelenlegi hivatalos neve tükörfordítás. Az 1272-1325 között épült vár a Tisza völgyében futó utat ellenőrizte. Nyaláb néven 1325-től említik. Róbert-Károlynak 1321-ben Borzsa Tamás fiától, Bekétlő ostrommal kellett visszavenni, így 1378-ig megmaradt a király kezén, majd a Drágfiaknak adományozták. Zsigmond király 1405-ben elvette tőlük és a Perényiék kapták meg. Perényiné Frangepán Katalin, fia nevelőjének hívta meg Komjáthi Benedek pozsonyi kanonokot az 1530-as évek elején, aki a Nyaláb várban fordította le magyar nyelvre Pál apostol leveleit (1532). A leveleket 1533-ban egy krakkói nyomda adta ki. Ez az első nyomtatásban megjelent magyar szövege Pál apostol leveleinek.

    Kívül a falban illesztett márványtáblán a telek adományozóinak nevét örökítették meg. A belül lévő márványtábla pedig hirdeti: „E mellet a templom mellett emelkedő dombon állt a most romokban heverő „Nyaláb-vár”, amelynek falai között fordította magyar nyelvre Pál apostol leveleit Komjáthi Benedek az Úrnak 1532-ik esztendejében…”

     A templom 1911-ben épült. 100 ülőhelyes. Az 1900-az évek elején 584 lelkes anyaegyház volt (Úrmező volt a fiókegyházközsége). 2 harangja van, amely elektromosan működik. Úrasztali edényei újak. Egy elektromos és egy lábbal fújtatós harmóniuma van.

    A parókiát 1998-ban kapta vissza a gyülekezet, annak is csak egy részét, mert egy része magánkézbe került. Itt folynak a következő alkalmak: hétköznapi istentiszteletek, imaóra, hit- és konfirmációi oktatás, egyéb gyülekezeti alkalmak. Tekintettel arra, hogy nincs magyar anyanyelvű iskola a községben, alkalmanként magyar- anyanyelvű oktatás.