Ungvári Református Egyházközség

A keresztyén ember felelőssége

2010-11-16 18:12:31 /

A keresztyén ember felelőssége

Mert ha e mostani időben te hallgatsz, másunnan lészen könnyebbségök és szabadulások a zsidóknak; te pedig és atyád háza elvesztek. És ki tudja, talán e mostani időért jutottál királyságra? (Eszter könyve  4.14)

Aki olvasta Rúth könyvét az ismeri , hogy a kiirtástól menekül  meg Isten népe Eszternek köszönhetően. Ma mégis vita támad amikor a keresztyén ember társadalmi felelősségére és szerepvállalására kerül a sor. Mindazonáltal tudnunk kell, hogy a keresztyén élet az nem remete eszményképet támogatja. Luther mondja: „ az egész világ az én kolostostorom” és a szerzetesi eszménykép az mimden ember kiváltsága kell hogy legyen.

Vagyis az egyház ott kell hogy legyen a társadalomban. A szektás gondolkozás kivonja a „sót” a világból, nem lesz hegyenépített város.Baj  ha az egyháznak mondják meg mások, hogy hol szolgáljom, hol éljen mit csináljon. Ilyenkor az egyház az állam engedelmes eszközévé vállik. Ez jelemző a pravoszláv keresztyénségre. Ezt úgy hivják csasaropapizmus (A császár mondja meg mit csináljon az egyház). A kommunizmus is ezt tette amikor vagy mesemmisiteni akarta az egyházat vag  a „keskeny út” teológiáját erőltette rá.Ez azt jelentette ülj a templomban ha van, vagy otthon olvasd a Bibliát, de az iskolát elvesszük, a hittanoktatást ellenezzük vagy betiltjuk, a szeretetintézményeided  elvesszük, hogy ne csinálhass semmi jót a társadalomban és terméketlen legyen a keresztyénséged. Az egyház nem bizhatja a sorsa feletti döntést  mások kezébe. Adolf Hitler amikor a lutheránus egyház tanítása szerint kezébe ragadta a világi kardot, az egyházat megprobálta belevinni a  saját terveinek megvalósításába, átszabta a Bibliát. A bármeni hitvallásban tiltakoztak ellene a németországi reformátusok. De egyésszen más volt a svájci református felfogás, amely a bibliában minden lépésen fellehető gondolkozást tükrözi, amely szerint Isten a király és minden ország az ő országa. És a keresztyének mindenhol az ő királyságának akaratát képvíselik. Még ebben az ideglenes vándor világunkban is. Genfet még a magisztrátumokban is a keresztyén református szabalyok szerint irányították.Ezért hívják a kálvini reformációt magiszteri reformációnak. De az újvilág államai, mint például Penszilvánia (USA) a keresztyén társadalmi rend alapjaira épülve álltak elő. Max Weber leírja mennyire hatással volt az európai társadalomra a keresztyénség református irányzata. Ahol elfogadták ezt ott növekedet az életszínvonal, gazdagodott lelkéekben testiekben  az ország. De itt megemlíteném az ágenseket a magyar reformált egyházak történelmi multjábol, akik nemes, hívő emberek lévén a csendes ellenreformáció nehéz korában megvédték az állam tulkapásaitól az egyházukat Isten rajtuk keresztül munkálkodott. Má is kérdés  kik azok akik döntéseket hoznak felettünk? Ott vannak a hívő nemes lelkek ahol kell amikor védeni akarja Isten az ő népét? Vagy átadjuk a hívő ember élete felett is a döntést a sokszor „kétes” erkölcsű emberek kezébe? Az egyházat és a keresztyén  magatartást ma nem szabad, hogy csak a templomba szorítsák be. Ebben példa a bibliai Eszter és Nehémiás. A keresztyénség nem magánügy. A társádalom romlását csak a minden szinten felvállalt keresztyénség akadályozza meg. Egy ember is sokat tehet. Az keresztyén egy gyertya, amely „világit mindenkinek a házban” Mt 5.15.

De vajon a mai keresztyén az nem „strucc” aki a fejét a homokba  dugja. Nem csak az „én hitem” és  üdvösségem a fontos, Isten másokért is belehelyezett a világba. Ha az egyház, lelkész, presbiter, egyszerű keresztyén csak önmagáért él, már halott és terméketlen fügefa. De Isten figyelmeztet, hogy ha nem végezzük a feladatunkat Isten nélkülünk is boldogul, csak éppen elveszünk mi és családunk, ahogy Eszternek üzeni Mardokeus. A szőllősgazda gyümülcsöket vár a keresztyénségünktől. Mindenkit a maga felelős helyére helyezett az Isten. Esztert sem azért helyezte oda az Isten hogy saját kedvtelését keresse. Isten úgy lát minket mint a tesztnek tagjait, akiknek közös feladatuk  van. Kulcsok vagyunk egy zárba, ahova csak mi illünk. Isten  minket is odahelyez a magunk kis birodálmába a maga idejében. És  a történet vége hogy Eszter által Isten megváltöztatja a nép szomorú halálos sorsát. Ezért fontos a hibéli társadalmi résztvételünk a mai pussztulással fenyegető világban.                             

                                                                                  Héder János