Ungvári Református Egyházközség

Himnuszmondó verseny

2010-02-03 20:28:54 /

 

 

www.dunatv.hu/musor/videotar

Január 21.  Himnusz-mondó verseny Ungváron. Sikeresen lezajlott a XII. Himnusz-mondó verseny az Ungvári Dayka Gábor Középiskolában a  KMMI, a MÉKK és az UMDSZ ISZ szervezésében, amelynek házigazdája és koordinátora Árpa Péter igazgató volt. Az Ungvári Dayka Gábor Középiskolában ezúttal két korcsoportban 39 vállalkoztak nemzeti imánk tolmácsolására. Az általános iskolások kategóriájában ifj. Héder János győzött, a két második helyezésezett Szabó Szilvia és ifj. Kovács Péter lett, a harmadik helyezésen Magnuc Nikoletta és Ivánik István osztozott. A Himnusz-mondó verseny győztesei a 9-11. osztályosok között: a versenyt Molnár Izabella nyerte Simon Alexandra, Gorzó Katalin, Metenkó György, Derenák Gabriella és Palkó Krisztina előtt. A zsűri elnöke Horváth Katalin nyelvész volt. Tagjai: Horváth Sándor költő, Dupka Nándor, az UMDSZ ISZ elnöke, Láver Katalin pedagógus.

 

 

Kölcsey Ferenc (Sződemeter, 1790. augusztus 8. – Szatmárcseke, 1838.augusztus 24..) magyar költő, politikus és nyelvújító.

 

 

 

Nemesi családból származott, édesapja Kölcsey Péter, édesanyja Bölöni Ágnes volt. Apja akkor halt meg, mikor fia 5 éves volt, ezért az akkor 5 éves Kölcseyt édesanyja Debrecenbe küldte iskolába, ahol 14 éven át, 1809-ig tanult. Jobb szeme világát gyermekkorában feketehimlő következtében elveszítette. 12 éves korában meghalt édesanyja, ezután a háztartást Panni néni, a család régi, hű szolgája vezette, s gondját viselte mind neki, mind három testvérének. A megyei hatóság az árva gyermekek gyámjául Gulácsy Antalt nevezte ki, némi anyagi támogatással ő is segített a családon.

 

 

 

1813-ban költészetet tanult. Még 1805-ben, Csokonai Vitéz Mihály temetésén ismerkedett meg Kazinczy Ferenccel, akinek barátsága nagy hatással volt rá. Nagyjából ettől az időtől fogva Kazinczy legfőbb oktatója és példaképe lett Kölcseynek.

 

 

 

1809-ben befejezte tanulmányait a Debreceni Református Kollégiumban, Pestre ment törvénygyakorlatra, azonban ügyvédi vizsgára már nem jelentkezett: feladta a jogi pályát az irodalomért. 13 éves korában írta első verseit. Álmosdra vonult vissza kis birtokára, s ott gazdálkodva, egyedül tanulmányainak élt. Mindemellett gondoskodott öccseiről is.

 

 

 

1823. január 22-én tisztázta le Hymnus, a' Magyar nép zivataros századaiból című nagy költeményét, amely Erkel Ferenc zenéjével Magyarország nemzeti himnusza lett. E napot 1989 óta a Magyar kultúra napjaként ünnepeljük. A mű eredeti kéziratát Kölcsey saját kezű aláírásával az Országos Széchényi Könyvtár őrzi.

 

 

 

1826-ban Pestre utazott, ahol megalapította az Élet és Literatura című folyóiratot.

 

 

 

Az 1829. évi tisztújításkor a megye főispánja, báró Vay Miklós Kölcseyt tiszteletbeli aljegyzőjévé tette, a Magyar Tudományos Akadémia igazgatósága pedig Pozsonyban, 1830. november 17-én, a nyelvtudományi osztály vidéki rendes tagjává nevezte ki.

 

 

 

1832-ben Szatmár megye főjegyzőjévé, ugyanabban az évben november 6-án országgyűlési követté választották.

 

 

 

Mint politikus a reformok híve volt, küzdött Erdély és a részek visszacsatolásáért, az alkotmánynak a nép felszabadításával korszerűsített átalakításáért és a magyar nyelv jogaiért.

 

 

 

Hazatérése után többet politikai közszereplést azonban nem vállalt, kizárólag az irodalomnak élt. 1836. november 12-én a Kisfaludy Társaság alapító tagja lett.

 

 

 

Utolsó nagy műve, Wesselényi védelme, melyet barátja hűtlenségi perében készített, kimerítette erejét. Rendkívüli tisztességére és megbecsültségére utalva, Wesselényi így emlékezett meg róla: „Nem közénk való volt”. Halála hirtelen következett be. Egy hivatalos útja alkalmával szekéren utazva viharos zápor érte, meghűlt és egyheti betegeskedés után 1838. augusztus 24-én meghalt.

 

 

 

 

I. CARPATICA ART EXPO

Az ungvári Kárpátaljai Népművészeti és Népi Építészeti Múzeum kiállítótermében sor került az I. CARPATICA ART EXPO nagyszabású bemutatójára. A több mint kétszáz fős közönségnek bemutatott 124 képzőművészeti munka (olajfestmény, pasztell, akvarell, grafika, fotómontázs, kompozíció, kerámia, kisplasztika, köztéri szobormásolat) egyben  válogatás volt a MÉKK Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesülete festőtáborainak anyagaiból a KMMI és a MÉKK szervezésében. Kiállítók: Bartos József, Bartos Tatjana (Beregszentmiklós), Beleny Mihajlo, Puhlik-Beleny Magda (Nevicke), Csernyiga Gyula (Nagybereg), Fuchs Andrea (Ungvár), Harangozó Miklós (Salánk), Homoki Gábor (Péterfalva), Juhász László (Oroszi), Klisza János, Klisza Krisztina (Ungvár), Kutasi Xénia (Bene), Lőrincz Katalin, Nigriny Edit, Picur Zoltán, Réti János, Soltész Péter, Soltész Gabriella, Turák Angéla (Ungvár). 

A magyar kultúra napja alkalmából összeállított színvonalas  ünnepi műsort ifj. Héder János, a XII. Himnusz-mondó verseny győztese indította, aki elszavalta nemzeti imánkat, Szabó Tibor, a KMMI közművelődési részleg vezetőjének felkonferálásában Nyíri Katalin népdalokat, Filep Anita gitárkíséretével megzenésített verseket énekelt. Az  eszenyi Ritmus Néptáncegyüttes különböző tájegységek magyar néptáncaiból adott ízelítőt, az Eszenyi Középiskola Bocskai táncegyüttese pedig  keringőt adott elő.

A rendezvény második részében  Dupka György, a MÉKK elnöke és  Angyal Gabriella, az ungvári Kárpátaljai Népművészeti és Népi Építészeti Múzeum  igazgatója magyarul és ukránul is köszöntötte a díszvendégeket, köztük dr. Szili Katalint, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fóruma (KMKF) állandó bizottságának elnökét  és küldöttségének tagjait, Sziklavári Vilmost, a Magyar Köztársaság Ungvári Főkonzulátusának főkonzulját, Jurij Hlebát, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal művelődési főosztálya vezetőjét, Borisz Kuzmát, az Ukrajnai Képzőművészeti Szövetség kárpátaljai szervezetének vezetőjét.

Művészeket üdvözölte dr. Szili Katalin, kihangsúlyozva szerepüket a magyar kultúra megőrzése és továbbadása terén, valamint Jurij Hleba, a megyei művelődési főosztály vezetője, Mihajlo Beleny szobrász, Borisz Kuzma, az Ukrajnai Képzőművészeti Szövetség megyei elnöke, Bársony András, Magyarország ukrajnai  nagykövete.

A helyi értelmiség tevékenységét értékelő oklevelek, nívódíjak átadására is sor került. Dupka György, a MÉKK elnöke átnyújtotta a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága - Anyanyelvi Konferencia oklevelét Szabó Tibor koreográfusnak, az eszenyi Ritmus néptánc-együttes művészeti vezetőjének, Majoros Mónikának, az Ungvári Járási Dobó István Középiskola Igazgatójának.

Zubánics László, a KMMI és az Ukrajnai Magyar Nemzeti Tanács elnöke  Linner Bertalan Egészségügyi Díjat adott át dr. Csobey Istvánnak, a Novák Endre Megyei Klinikai Kórház sebészeti osztály főorvosának, akiről laudációt dr. Ljah Erzsébet, az UMDSZ Országos Egészségügyi Bizottságának elnöke tartott. Hollósy Simon Képzőművészeti Díjban részesült Soltész Péter festőművész, a MÉKK Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesület társelnöke, az Ukrajnai Képzőművészeti Szövetség tagja. Soltész Péter festőművész a köszönő szavak elhangzása után egyik alkotását ajándékozta dr. Szili Katalinnak. A szervezők nevében Dupka György emléklapot és Prófusz Marinna „Isten, áld meg a magyart”  feliratú beregi szőttesét is átnyújtotta az elnök asszonynak.

A rendezvény befejező részében a szervezők bemutatták a  MÉKK Munkácsy Mihály Képzőművészeti Egyesület 20 kiállító tagját, akik szintén emléklapot vehettek át. Végezetül Szabó Tibor A magyar kultúra napja feliratú hatalmas torta megszegésére kérte fel az elnökasszonyt. A rendezvény az eszenyi népi konyha készítményeit bemutató, kulináris élvezeteket nyújtó fogadással fejeződött be.