2008. október, Pakisztán
Sziasztok!
Elkezdtem munkámat a Lahore-i keresztény egyetemen (Forman Chritian College) (1-4. kép) Az iskolát amerikai misszionáriusok alapították 1864-ben, a brit hatalomátvétel után nem sokkal. Kb. 4400 diák tanul az intézményben, többek között bölcsész, gazdasági és természettudományi karokon. A főiskolai képzés két évig tart, majd ezután az egyetemi szint négy éves. Főiskolai szinten csak fiúk tanulnak, az egyetemi szinten lányok-fiúk egy osztályban. A tanulók többsége (85%) fiú, akik számára a főiskolai időszak alatt egyenruha viselése kötelező (fehér ing, nyakkendő, fekete nadrág). A lányok részére nincs előírva kötelező egyenruha, az egyetem területén belül legtöbben hosszú színes ruhában, vállkendőt (dopatta) viselve járnak, de
előfordul a fekete, tetőtől talpig teljesen elfátyolozó csadoros öltözet is. Itt a nagyvárosi egyetem területén szabadabb az élet mint máshol. A lányok fiúk között itt már a beszélgetés is megengedett, de leginkább csak csoportban. Az egyetem focipályáján a rövidnadrágos sportviselet is előfordul, ami máshol, közterületen, parkokban nem engedélyezett és illetlenségnek számít.
Az egyetem parkja gyönyörű. Az európaitól kisebb mókusok (pofazacskós mókus 5. kép) ugrándoznak a fák körül. Rengeteg a madár. A nálunk is elterjedt kánya, varjú, harkály féleségeken kívül, leginkább a myna, a különböző papagájok a leggyakoribbak, de néhány európaitól különböző jégmadár is előfordul. Az egyetem 650 férőhelyes kollégiumában minden diáknak külön szobája van. Jó körülmények között, de elég szigorú felügyelet mellett tanulhatnak a kollégisták. Az egyetem területét csak engedéllyel és kísérővel lehet elhagyni. Az iskola 1972-ben az államosítás idején állami tulajdonba került, majd az épületeket 2003-ban kaphatta vissza az egyház, de jelentősen leromlott állapotban. Az államosítás előtt az intézmény az ország egyik legjobb egyeteme volt, majd állami tulajdonként csak egy átlagos egyetemnek számított. Most hogy ismét egyházi tulajdon lett, az intézmény egyik célja hogy az ország legszínvonalasabb egyeteme lehessen. A iskola másik célja: - ahogy a Bibliából vett mottója is mutatja: „Szeretetben szolgáljatok egymásnak" - az oktatáson keresztül a felebaráti szeretet is kifejeződhessen. A diákok kb. 80 %-a muszlim, 20 %-a keresztyén. Részletesebb információ az egyetemről: www.fccollege.edu.pk
Az ország legtöbb általános iskolájában és szinte mindegyik közép és főiskolán külön osztályban tanulnak a lányok és a fiúk. Az oktatás az általános és a középiskolákban - a néhány angol alapítású iskola kivételével - urdu nyelven folyik. Viszont a felsőoktatásban, számos egyetemen angol tankönyvekből, angol nyelven tanulhatnak a diákok. Az országban a hivatalos levelezési nyelv is az angol.
Jelenleg a fizikus, biológus, kémikus hallgatók részére épülő új természettudományi épület a munkahelyem. (6-7. kép) A hűtési-fűtési, légtechnikai rendszer kiépítésének ellenőrzése a feladatom. Három építő mérnök műszaki ellenőr kollégámmal együtt, közösen ellenőrizzük az építkezést. Főnököm (projekt menedzser) egy angol építő mérnök. (8. kép) Előreláthatólag az épület jövő év elején elkészül. A munkaidő hétfőtől szombatig, 9-től du. 5 óráig tart. Itt, mint a legtöbb munkahelyen a szombat is munkanap és a vasárnap szabadnap. Habár a hivatalos szabadnapot 1998-ban péntekről vasárnapra változtatták, a hagyományőrző kisebb városokban (pl. Multanban) továbbra is pénteken tartják a pihenőnapot.
Műszaki ellenőr kollégáimmal minden nap közösen egy tálból ebédelünk, (9. kép) csapatit (lepény) mártogatva valamilyen főzelék vagy pörkölt féleségbe. Hasonlóan ahogy az első tanítványok is tehették az utolsó vacsorán. Habár a helyi munkások mind helyi ruhát (shalwar khamiz) hordanak, itt a nagyvárosban már egyre több európai ruhával találkozhat az ember. Az építkezés nélkülözhetetlen „munkatársa" a szamár, amely gyakorlatilag a talicska funkcióját tölti be. (10-11. kép) Egy „teherhordó brigád" négy szamárból és négy segédmunkásból áll. Általában kb. 200 segédmunkás, 200 szakmunkás és két teherhordó brigád dolgozik naponta. A szamár és a ló után leggyakrabban alkalmazott igavonó állat a tehén vagy a bölény. Habár van néhány sima hátú tehén is (itt ausztrál tehénnek hívják), a legtöbb tehén az európaitól különböző, púpos. (12. kép)
A múlt héten egy konferencián is részt vehettem itt Lahore-ban. Az évemet megszervező szervezet egy közös konferenciát szervezett Pakisztánban tevékenykedő önkénteseinek. Kb. 50-en gyűltünk össze, különböző nemzetiségű (brit, skót, holland, német, amerikai, kanadai, brazil, ausztrál, új-zélandi, dél-koreai, malajziai) tanárok, orvosok, nővérek, mérnökök 5 napra egy katolikus lelkigyakorlatos házban. (13. kép) Összehasonlíthattuk azokat a kulturális és hagyománybeli különbségeket, amiket magunkkal hoztunk a saját országunkból, azzal amivel itt találkozhattunk. Előadásokat, igehirdetéseket hallgattunk. Mindenki bemutathatta hogy mivel foglalkozik saját munkaterületén, imádkoztunk egymásért.
Következő levelemet Lahore bemutatásával folytatom.
Sok szeretettel
Péter
ui.
Nagyon köszönöm az eddig a számomra illetve a ker. egyetem számára elküldött támogatást, adományt. Lehetőség van továbbra is az intézmény támogatására, egy-egy diák továbbtanulási költségeinek vagy szállási költségeinek fedezésére. Ezen kívül lehetőség van annak támogatására is, hogy ker. diákok angol nyelvű ker. irodalomhoz juthassanak. Amennyiben szívesen adakoznál bármely célra bármilyen kis összeget, kérlek írd meg válaszlevélben és megírom a számlaszámot.
Melléklet, 14 kép:
1. Az egyetem parkja
2. Az egyetem parkja
3. Könyvtár
4. Az egyetem parkja
5. Pofazacskós mókus
6. Az építés alatt álló természettudományi épület
7. Főnököm illetve néhány munkatársam
8. Néhány munkással
9. Közös ebéd
10. Törmelék szállítás
11. Másfél teherhordó brigád
12. Púpos tehén
13. A konferencia helyszíne
14. Lahore utcáin