Nagyszőlősön evangelizált Héder János a Kárpátaljai Református Egyházkerület főjegyzője
Czirók Béla református lelkész meghívására tartott 3 napos evangelizációt december 4-6 ig a nagyszőlősi gyülekezetben Héder János. A szolgálatok témája az adventi váradalommal foglalkoztak. A gyülekezetben figyelmes hallgatőságra találhatott a lelkész. A szolgálatot rövid személyes bizonyságtétellel zárta a szolgálattevő. A három nap alatt élvezhette a gyülekezet és a lelkész család szíves vendégszeretetét. Az elhangzott szolgálatok anyaga letőlthető az ungvári református gyülekezet honlapjáról. Nagyszőlősi református templom
A XVI. század a reformáció évszázada volt Magyarországon is. A futótűzként terjedő új hit Nagyszőlősre és környékére is elért, és az 1580-as évekből már szervezett egyházközségről számolnak be, a korabeli iratok. A Felső-Tisza-vidékén Kopáczi István és Kálmáncsehi Sánta Márton reformátorok munkálkodása nyomán alakultak a reformált hitet valló gyülekezetek. Nagyszőlős akkori ura, báró Perényi Péter is azonnal csatlakozott a reformációhoz.
A Perényi család volt az egyetlen főúri család a városban, kik a magyar királytól kapták a bárói rangot. Az akkori, 1272-ben épült, korábban római katolikus templomot reformátussá alakítva ugyanaz a gyülekezet használta 1660-ig. Perényi Ferenc, a város földesura, belekeveredett a Wesselényi-féle összeesküvésbe. A kivégzéstől úgy menekült meg, hogy katolikus édesanyja közbenjárására az állami kincstárba 200 000-ret fizetett, felépített egy ferences rendi zárdát egy római katolikus templommal együtt, maga pedig katolikus hitre tért. A ius regio eius religio elve ismét érvénybe lépett, s Nagyszőlős lakosságát nagyrészt erőszakosan rekatolizálták. Ezt kővetően a helyi református gyülekezet önállósága ideiglenesen megszűnt. A nagyszőlősi református gyülekezet az akkor még virágzó szőlősvégardói református gyülekezet leányegyháza lett, s a nagyszőlősi református híveket a szőlősvégardói lelkész gondozta. 1705-ben a nagyszőlősi református hívek, az ellenreformáció miatt elszenvedett sérelmek orvoslása érdekében, panaszlevelet küldtek II. Rákóczi Ferenchez. Az adatok hiányossága miatt nem tudni, milyen eredménnyel járt a fejedelemhez intézett beadvány, de nem sokkal ezután (a mai ruhagyár kertjében) egy később leégett fatemplomot emelt a nagyszőlősi református gyülekezet. Tudjuk, hogy 1791-ben, az anyakönyvezés kezdetén, már ismét önálló református gyülekezet volt Nagyszőlősön.
A jelenben is használatos református templomot 1828-ban építette a gyülekezet – torony nélkül, csak egy harangláb volt mellette. A tornyot 1879-ben építették. A templom melletti parókia 1912-ben, Sarkady Mihály lelkész idejében építtetett, oly céllal, hogy majd egy emelet ráépítésével „Kálvineum” református intézmény legyen. E tervet a két világháború meghiúsította. Első kisebb orgonáját 1853-ban építtette a gyülekezet. A jelenleg is használatos nagyobb orgonát 1930-ban építették.
A Nagyszőlősi Református Egyház fontos szerepet töltött be a vallási és a világi közéletben, hiszen Nagyszőlős a Máramaros–Ugocsa megyének is a székhelye volt. A templom teljes külső felújítása 1984-ben fejeződött be. 1993–1994-ben teljes belső felújítás, padok cseréje és a szószékkel szemben lévő karzat megépítése következett.