A néphagyomány szerint a helység első alapítói pásztorok és fafaragók voltak. A falu hajdan a Tiszához közelebb feküdt. A gyakori árvizek elől azonban később a település lakói a mostani helyre költöztek. (A községet 2001 tavaszán csak a vasúti töltésekés és a helyi önkéntesek mentették meg az árvízi katasztrófától.)

                A XIX. század közepén a települést a Lónyai, a Stark, a Bay, a Baráté, a Demjén, a Márkus, a Nyeste, a Révész, a Sütő, a Szabó és a Tuba család tagjai, azok leszármazottai lakták. Bátyú akkor indult igazán fejlődésnek, amikor a XIX. század második felében megépült az északkeleti vasút, s a település annak egyik csomópontjává vált.  1879-ben Paulai Zsigmond itt könyvnyomdát is létesített.                  

 A sztálinisták 1944 őszén 140 férfit hurcoltak el innen, közülük 38-an sohasem tértek haza.

 A munkaképes lakosság jelentős részét jelenleg is a vasút foglalkoztatja, amely az utóbbi időben jelentős beruházásokat hajtott végre.

                A nagyközségnek postája, orvosi rendelője, gyógyszertára. Helyben magyar tannyelvű középiskola, valamint ukrán általános iskola működik. Óvodájában ukrán és magyar csoporttal is foglalkoznak. A falusi könyvtárban mintegy 2000 kötet található magyar nyelven.

 A környéken nagy népszerűségnek örvend a helyi zeneiskola: a tanítványokból, tanárokból álló különböző zenei együttesek az elmúlt években szép sikerrel szerepeltek a különböző járási, megyei szintű rendezvényeken.

                A helyi kereskedelmi egységek - ABC-K, kávézók, butikok, bárok - száma meghaladja a harmincat. Közülük néhány - például a Millennium és az Ági –mint éterem konyhát is működtet. Itt helyi specialitások is készülnek.

                A település több nevezetességgel is büszkélkedhet. Bátyúban született Simon Menyhért (1897-1952), a két világháború közötti időszak kárpátaljai költője, lapszerkesztője. A cseh érában hat verseskötete jelent meg.

A XIX. században a Lónyai családon kívül a Bay családnak és Bernáth Zsigmondnak - Mikszáth Kálmán Különös házasság c. regénye egyik hősének - is volt itt földje.

                1930-ban Balog Edgár, Sáfáry László költő Sarlós társaival, Lőrincz Gyula festővel, Bertók János főiskolai hallgatóval a kárpátaljai falvakban szociológiai felméréseket végeztek, élményeiket Balog Edgár Tíz nap szegény országban c. riportjában örökítette meg.

                               A helyi pravoszláv egyházközségnek több száz tagja van. Régi templomuk mellett most újat építenek. Mintegy ötven görög katolikus család a közeli Nagybakosba jár templomba.

                Épségben maradt fenn a tágas parkkal körbevett Lónyai kastély, amelyet a szovjet korszak elején államosítottak. A mögöttünk hagyott évtizedekben különböző gyermek-egészségügyi, rehabilitációs intézmények működtek itt, illetve működnek mind a mai napig.

                1989-ben a helyi magyar érdekvédelmi szervezet, a KMKSZ kezdeményezésére kopjafát állítottak a temetőben. 1992-ben pedig emlékművet avattak a templomkertben a sztálinizmus helyi áldozatainak.

  A falu első lelkésze Ajtay Sámuel volt 1785–1786 között. A falu első fatemplomát is az ő idejében építették. Első kőtemploma 1802-ben épült fel, mely fazsindelyes volt. Ezt az 1907-es hatalmas tűzvész elpusztította, még a harangja is elolvadt. Jelenlegi temploma 1910-ben. A templom 8 regiszteres orgonáját Angster József és fia pécsi orgonamesterek készítették.

                Az új templom megőrizte régi, 1802-ben épült stílusjegyeit. Egy hajós, a nyugati homlokzat feletti kétszintes, gúlasisakos tornya háromszögű oromzattal kapcsolódik a hajóhoz. A sík szerkezetű hajót karcsú oszlopokon nyugvó orgonakarzat zárja.

  Az egyházközség 1993-ban visszakapta és felújította a parókia épületét. Valamint a helyi romos állapotban lévő kórház épületét, ezután közadakozásból és külföldi támogatásból megkezdődött az épület helyrehozatala, amely óriási munkát igényelt.

  Az új parókia épülete 2008-2010 –es években lelkészlakás és gyülekezeti teremként funkcionált.

 2010 novembere óta pedig teljes egészében a gyülekezeti alkalmak színhelye. Itt folynak a bibliaórák, a hittan oktatás, a presbitériumi megbeszélések és egyéb alkalmak, valamint az ifjúsági órák.

 A gyülekezetben egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a fiatal egyháztagok támogatására. A Bátyúi Református Fiatalok Közössége, amely a Gábriel nevet viseli, több programot is szervez a konfirmációs oktatásban résztvevő és már lekonfirmált fiatalok számára.