Novemberi játszóház

/ 2010-11-08 13:25:35

Svájci lelkésznő gyülekezetünkben

/ 2010-11-08 13:24:28

tovább

Játszóház

/ 2010-10-01 12:19:01

Kedves Gyerekek!

2010. október 2-án újra játszóház lesz.

A szokott helyen várunk minden gyermeket!

Egy kárpátaljai lelkész missziója Angliában

/ 2010-09-15 22:52:17

Megáldalak, és áldás leszel!
Egyházunk és az Angliai Református Egyház Déli Zsinata között fennálló együttműködés alapján Kacsó Géza, korábbi beregszászi főiskolai lelkész 2010 februárjában családjával a tengeren túli Broadstairs városába költözött, ahol az elkövetkező két évben hátrányos helyzetű emberek között tesznek bizonyságot Krisztusról. A lelkipásztort angliai tapasztalatairól kérdeztük.

– Miért döntöttek az angliai szolgálat mellett?

– Isten vezetése volt ez. A beregszászi főiskolai gyülekezet sok munka és sok imádság után beindult végre. Egy kis szolgáló csapat is összejött, és úgy láttam, jobban fog fejlődni a közösség, több szolgálatot vállalnak fel a fiatalok maguk, ha nem leszek állandóan ott. Nem mondhatják: csinálja a lelkész, úgyis az a dolga. Elkezdtünk azon gondolkodni, hogy talán máshová kellene mennünk. Ekkor jött az angliai meghívás. Imádkoztunk érte, és Isten Ábrahám történetéből üzent: „menj ki földedről, rokonságod közül és atyád házából arra a földre, amelyet én mutatok neked… megáldalak, és áldás leszel.”

– Milyen feladatkört tölt be az angliai református egyházban? – Az Angliai Egyesült Református Egyház Déli Egyházkerületében szolgálok. Missziós lelkészként lehetne legjobban meghatározni a munkakört. Margate városka a szolgálat központja, Canterburyhez és Doverhez van közel, a La Manche csatorna partján. Az itt élő hátrányos helyzetű emberek között szolgálok, próbálok segíteni rajtuk. Sok bevándorló van a környéken, nagy a munkanélküliség, az alkohol és drog probléma is jelentős. Elég sok nyomorúságot látni, talán még többet, mint otthon. Rengeteg a hajléktalan, a pénztelen, de ami még megdöbbentőbb – a reménytelen ember. Csak Jézus szeretete segíthet rajtuk (is)…

– Milyen kihívást jelent ez a szolgálat? – Ezek között a gyülekezethez nem tartozó, legtöbbször Istenről nem sokat tudó emberek között szolgálok. A feladat nem egyszerű. Nehéz Istenről beszélni valakinek, akit épp most dobtak ki a lakásából, vagy két napja nem evett semmit.

– Milyen eredményeket ért el eddig? – Az ittlétem ideje alatt sikerült megismerkednem nagyon sok emberrel Margate-ben. A hajléktalanok, iszákosak, elfogadnak és beszélgetnek velem. Ez nem kis eredmény, mert ezek az emberek nehezen engednek maguk közé mást, tartanak tőle, hogy valaki kijátssza a bizalmukat. Most már sokan ismernek és én is sok embert ismerek, nemcsak névről, de a problémájukat is. Talán furcsa, de az orosz és ukrán tudásom (sajnos nem elég mély) is hasznomra van itt Angliában. Elég sok lett, litván és orosz bevándorló él itt, akikkel jól lehet oroszul beszélgetni, a szlovákokat pedig meg tudom érteni az ukrán tudásommal. Egy közösségi házban töltök heti egy napot, ahol ezekkel a problémás emberekkel foglalkozom és próbálok segíteni. Részt veszek egy értelmileg sérült emberekkel foglalkozó csoport munkájában, szervezek egy ingyenes filmklubot, hogy az emberek ne az utcákban vagy a kocsmákban töltsék az idejüket. Szolgálok a helyi gyülekezetekben, istentiszteleteken és bibliaórákon.

– Melyek a további tervek?
– Szeretnék az iskolákra koncentrálni és elérni a fiatalokat ott. Sok iskolában vannak problémák a bevándorló gyerekekkel, vagy azokkal, akik hátrányos körülményék közül jönnek (a családban alkohol, erőszak van). Szeretnék a többi felekezettel is jó kapcsolatot kialakítani, egy összefogást kimunkálni.

– Mi jellemző a helyi református gyülekezetekre?
– Van a környéken négy református gyülekezet is, amit két lelkész kollégám gondoz. A gyülekezetek átlagban kisebbek, mint a kárpátaljaiak. Ha 40-50 ember van egy istentiszteleten, az már egy elég jó gyülekezet. Ha pedig 30-40 évesek is ott vannak az ige körül, akkor a gyülekezetnek van jövője is. Sajnos ilyen gyülekezetből van kevesebb.
Viszont az elmondható, hogy akik ott vannak az ige körül és eljönnek Isten házába, azok komolyan is gondolják a hitüket. Itt nem nagyon van szokásból, hagyományból templomba járó, vagy képmutató.

– Kapcsolatban maradtak a Kárpátaljai Református Egyházzal? Ez miben mutatkozik meg, kellenek-e ezek a szálak?
– Természetesen tartjuk a kapcsolatot. Sok barátunk van a KRE-ben a korábbi szolgálati helyeimről. A technika csodákra képes. A számítógép segítségével tudjuk ápolni az otthoni kapcsolatokat, minden információ hamar elér hozzánk, és mi is hamar tudunk üzenni haza. A gyökereink Kárpátalján maradtak, egy kicsit mindig is abból a földből táplálkozunk. Ebben az egyházban ismertük meg az Urat, itt kaptunk elhívást, és itt bontogattuk a szárnyainkat. Mi sem természetesebb, hogy ez az egyház marad a lelki édesanyánk.
Próbálunk angliai szolgálatunk alatt is a KRE javára tenni. Az Angliai Református Egyház és a KRE közötti együttműködés gyümölcse az a házaspár, aki Tivadarfalván és Nagyberegen tanított angolt a református líceumokban 2010 tavaszán, egy 19 fős diákcsoport látogatott el a Nagydobronyi Líceumba immár második éve angoltábort szervezni, a nyáron 7 gyülekezeti taggal érkeztünk haza, Kárpátaljára, akik egy hetet töltöttek azzal, hogy Egyházunkkal és Kárpátalja szépségeivel ismerkedtek.

– Miben más Angliában lelkésznek lenni?
– Nem egyformák a körülmények, mások az emberek, és mások a gyülekezetek is. De igazából itt is és Kárpátalján is Jézusra van szüksége az embereknek. Ez nem különbözik. Jézus az egyetlen út az Atyához. Hogy Jézushoz hogyan vezetjük el az embereket, abban vannak különbségek, hiszen máshonnét indulnak el az emberek Jézust keresni, természetes, hogy más utat járnak be.

– Hogyan fogadták önöket Angliában? – Elmondhatjuk, hogy nagy szeretettel fogadtak bennünket, a család mindegyik tagját. Ideköltözésünk előtt a gyülekezetből számosan kivették részüket a parókia szépítésében. Mivel otthonról mindössze 3 bőrönddel jöttünk el, a gyülekezet volt az, aki számunkra mindenről gondoskodott: bútort, evőeszközöket, gyerekjátékokat gyűjtöttek, hogy mire megérkezünk ne üres házat, hanem otthont találjunk. A nyelvi nehézségeket a gyülekezet elnézően fogadja, és a gyerekeinknek hírtelen egy egész sor nagymamája és nagyapja lett.

– Tervezik-e a hazaköltözést? – Az biztos, hogy a szerető gyülekezetektől nem könnyű elszakadni, ahogyan nekik sem könnyű tőlünk. De a szívünk nagyon haza húz minket. Még majdnem két év van hátra a szolgálati időnkből, elképzelhető, hogy addig nagyon is megszokjuk az életet Angliában. De mi egy határozott időtartamra jöttünk. A szerződésünk is, a vízumunk is 2012-ig szól. Azt tervezzük, hogy a nyelvtanulás, tapasztalatszerzés és „világlátás” után megyünk szolgálni haza, ahová tartozunk.

– Miről szól a szabadidő? Több lehetőségük van-e a kikapcsolódásra, mint itthon volt?
– A lehetőségek száma végtelen. Tengerparton élünk és 10 perc sétával lent lehetünk a strandon, ahol a gyerekek homokozhatnak, pancsolhatnak, és egész nyáron nyitva tartó vidámpark is van. Közvetlen környezetünkben kb. 15-20 km-re van két állatkert is, ezenkívül rengeteg szabadtéri és fedett játszótér. Kisgyerekes család lévén a szabadidőt általában ezek egyikében töltjük.

– Mit szerettek meg leginkább Angliában, és mi az, amit nem lehet?
– A nyugodt életstílus az, amit jó lenne Kárpátaljára átültetni. Itt az emberek nem rohannak (még a lelkészek sem!). A többségnek megvan az anyagi biztonsága, nem kell aggódni a mindennapi felől. A nyugdíjasok nem roncsok sem testi, sem szellemi értelemben: az igazi élet 60 fölött kezdődik, mikor a gyerekek már saját lábra álltak, a kölcsön ki van fizetve, dolgozni már nem kell és a két nyugdíjból telik a külföldi nyaralásra is. Ezt jó lenne otthon is elérni.
Az itteni élet negatív oldala pont ezzel van összefüggésben. Mivel senki nem siet sehová, a dolgok nagyon lassan történnek. Mindenre várni kell, és ez nagyon bosszantó tud lenni nekünk. Persze az angoloknak ez így természetes. Senkinek nem tűnik fel, hogyha a kórház sürgősségi osztályán 4 óra elteltével még nem látta orvos, csak a váróban ül. Ezt itt így fogadják el.

Soós Katalin

Gyülekezeti kirándulás_2010

/ 2010-09-15 22:28:36

A 2010-es gyülekezeti kirándulás képeit a következő linkre klikkelve lehet megtekinteni:

http://www.reformatus.com.ua/lap/beregszasz/index.php?m=galeria&a=view&i=1174

Nyári beszámolók_Egyetemi Gyülekezetek találkozója

/ 2010-09-15 22:24:09

Istennek hála augusztus 16-21 között került megrendezésre az Református Egyetemi Gyülekezetek találkozójára, a Szegedtől nem messze fekvő Domaszéken.

Augusztus 16-a hajnalán tizenhárman indultunk el Kárpátaljáról, tele izgalommal és várakozással. A hét témája a kapcsolatépítés volt. Minden nap az életünk egy kapcsolattípusáról beszéltünk, így szó esett önismeretről, családról, barátokról, párkapcsolatról, illetve a hétköznapi találkozásokról.
Reggelente áhítaton vettünk részt, majd a reggeli után néhány felvezető gondolatot hallhattunk az adott témával kapcsolatban, amit aztán kisebb csoportokban megbeszéltünk. Délután különböző programokkal vártak a szervezők, melyek mellett kapcsolatainkat is építhettük. A nap hivatalos részét áhítattal zártuk, ami után más és más program várt még ránk: dicsőítés, tábortűz, táncház. A szabadidőben különböző közösségformáló és ismerkedő játékokban vehettünk részt. A programok során megtekintettük a helyi kisvasútmúzeumot, ellátogattunk az Ópusztaszeri Emlékparkba, a mórahalmi gyógyfürdőbe, valamint megnéztük Szegedet és az ünnepi tűzijátékot.
Isten gazdagon megáldotta ottlétünket. A számos élmény mellett lelkileg is feltöltődtünk. Hálásak vagyunk azért, hogy olyan közösség alakulhatott ki, amely egy szívvel és lélekkel tudta dicsőíteni az Urat. Megoszthattuk egymással gondjainkat és örömeinket, amelyekkel keresztény diákokként találkozunk és tudtuk erősíteni egymást a következő évre.
Knobloch Erzsébet

Nyári beszámolók_konfirmandusok hete

/ 2010-09-15 22:23:21

Isten kegyelméből idén nyáron július 26-31. között megrendezésre került a konfirmandusok hete a beregi hegyen. A hét folyamán mindennapi kapcsolatainkról volt szó, ezen belül a családi, a baráti, a világi és a fiú-lány kapcsolatformákat taglaltuk.

Az érkezés napján (hétfőn) önismereti játékokat játszottunk közösen is és csoporton belül is, hiszen hogyan ismerkedhetünk meg másokkal, ha nem tudjuk, hogy mi milyenek vagyunk.
A keddi és szerdai előadásokat Pusztai Beatrix, beregszászi diakónus tartotta a barátságról és a párkapcsolatokról. Elmondta, hogy a barátság egy láthatatlan szövetség, és néhány játék segítségével meghatároztuk, milyen is az igaz barát. Az előadó figyelmeztetett minket, hogy amilyen barátot szeretnénk magunknak, olyanok legyünk mi is. A szerdai előadás során kiderült, hogy a fiatalok azért vágynak párkapcsolatra, hogy menőbbek legyenek, és mert ezt látják a felnőttektől, valamint szeretethiányban szenvednek. Megtudtuk, hogy először Istentől kell megkapnunk, amire vágyunk, azt pedig kérnünk kell Tőle. Arról is beszéltünk, hogy az igazi nem az, akivel el tudjuk képzelni az életünket, hanem az, aki nélkül nem. Délután Maksai Dorottya tartott nekünk egy rövid előadást a higiénés szabályokról. Ezután Az Éli könyve c. filmet néztük meg.
A csütörtöki előadást Olasz Tímea tartotta, s a családot tanulmányoztuk. Kiemelte, hogy ha Isten a szüleinkre bízott minket, az úgy jó, és nekünk értékelnünk kell őket. Elgondolkodtató momentum volt az, hogy mi mennyit fizetünk a szüleinknek időből, szeretetből stb., mennyi tiszteletet adunk nekik annak ellenére, hogy ők mennyi áldozatot hoznak értünk.
A pénteki előadást Maksai Attila, beregszászi lelkipásztor tartotta a világi kapcsolatainkról, arról, hogy meglátszik-e rajtunk az utcán, a boltban, hogy keresztyének vagyunk. Közölte, keresztyénként az a dolgunk, hogy életünkkel bizonyságot tegyünk.
Az esti evangelizációkat Taraczközi Ferenc lelkipásztor tartotta. Ezeken az alkalmakon Jákób életével ismerkedtünk, az ő történetéből vonhattunk le tanulságokat.
Délutánonként a cserkészek készítettek nekünk érdekes játékokat, ám a rossz idő miatt sokszor benn kellett töltenünk az időt. Ilyenkor kézimunkáztunk, énekeltünk vagy filmet néztünk. Hétfő, szerda és péntek este a cserkészek tábortűzzel szórakoztattak minket, kedd és csütörtök este pedig táncházat szerveztek nekünk, ahol néptáncokkal ismerkedtünk meg, valamint Maksai Dorottya tanított minket szambázni és keringőzni.
Köszönjük Urunknak, hogy egy tartalmas és áldott hét áll a hátunk mögött. Kérjük Istenünket, hogyha Ő is akarja, jövőre is megvalósulhasson a konfirmandus hét.

Nyári beszámolók_Ifis hétvége

/ 2010-09-15 22:22:19

Idén nyáron megrendezésre kerül az ifisek hétvégéje. Július 16. péntek délután egy Olasz Tímea által tartott előadás volt a rendezvény megnyitója. A hétvége és egyben az előadás témája: bűnök a keresztyén életben.

Az este további részében, a főtéren a KRISZ-es fiatalokkal énekeltünk, majd táncházban voltunk együtt, melyet Birta Zoltán rendezett. A táncház után a parókia udvarán felállított sátrakban alhattunk.
Szombat reggel istentiszteletre mentünk, ezután megreggeliztünk a parókián, és a napot előadásokkal folytattuk, melyeket Maksai Attila, ill. Gogola István tartottak.
A déli étkezésre Barna Szveta készítette el az ételt. Ebéd után a Borzsára mentünk fürödni, ahová néhányan biciklivel, a többiek busszal mentek ki. Visszaérve megvacsoráztunk, majd záró előadás vette kezdetét, melyet Pusztai Beatrix tartott meg. Az előadás után jókat beszélgettünk és énekeltünk együtt, majd végleg véget ért a hétvége.

Nyári beszámolók_Gyerekhét a beregszászi gyülekezetben

/ 2010-09-02 15:46:49

2010. június 21-25-e között került megrendezésre a hittanos gyerekek számára szervezett gyerekhét a balazséri Béthel Központban. Balazséron közel 120-an érkeztek a beregszászi (néhányan a  búcsúi) gyülekezetből 3-6 osztályosok.
Nagy izgalommal foglalták el hétfő délelőtt szobájukat a hittanosaink, hisz sokan közülük most először voltak távol a szüleiktől. Miután beköltöztek szobájukba hivatalosan is megkezdődhetett a táborozás. Az egész hét témája az ünneplés volt! Szerettük volna a bibliai történeteken keresztül a gyerekeknek megmutatni, hogy Isten mennyi lehetőséget ad az embereknek az ünneplésre, örvendezésre, hálaadásra.
Hétfő délután Gáti Kata hitoktató tartott előadást, melynek témája „Kivonulás Egyiptomból” volt. A gyerekeknek érdekes módon volt előadva a történet, ugyanis árnyjátékkal szemléltettük nekik a kivonulás eseményeit, valamint az azt követő ünneplést! Az előadás után következett az aranymondás, és énektanulás, valamint a kézműves foglalkozás, ami a történetet dolgozta fel. Ezután egy kis szabadidőt kaptak a gyerekek, amit a vacsora követett. Utána hallhattak egy missziós történetet, ami után a mesenézés volt a program. Ezután már csak a lefekvés várt rájuk.
A keddi nap reggelivel és szobaáhítattal kezdődött, majd délelőtt Nagy Zsuzsanna hitoktató tartott előadást a sátoros ünnep témakörben. Ennek a témának a feldolgozása nagyon érdekes volt, hisz a gyerekeknek a megadott alapanyagokból kellet minél stabilabb sátrat készíteni. Ezt követte a csoportbeszélgetés, majd az ebéd. Ebéd után csendes pihenő volt, amit kötött játékok, sportolás követtek. A vacsora után következett a missziós történet, majd a mesenézés.
A szerdai történet a kánai menyegzőről szólt, amit Keresztyén Anett hitoktató adott elő. A gyerekek maguk is megtapasztalhatták a csodát, hisz a szemük láttára vált a víz borrá! Ezután igazi menyegzőn érezhették magukat a táborozók, mivel megtanulták a zsidó esküvői szokásokhoz megfelelő népi táncot. A délután folyamán aztán a gyerekek nagy örömére arcfestés következett. A nap további része a szokásos módon folytatódott.
Csütörtökön az előadás a Pünkösd ünnepéről szólt, amit kis jelenetben adtak elő a tábor vezetői. Ezután kézimunkázhattak, majd a szokásos csoportbeszélgetés következett, ahol feltehették kérdéseiket a témával kapcsolatban. Délután a gyerekeknek különböző játékos programok voltak kínálva, amit a gyülekezet ifjúsága szervezett és vezetett.
A pénteki napon Olasz Tímea tartott előadást „a király fiának menyegzőjéről” szóló példázatról. Az előadás után következett a történet feldolgozása kézimunka által, valamint a kiscsoportokban. A délutáni szabadidőben aztán már nagy volt az izgalom a gyerekek részéről, mivel már készültek az esti tábortűzhöz: ugyanis minden csoport készülhetett valamilyen színdarabbal, előadással az esti programhoz. A missziós történet után már lázban égtek a hittanosaink, hisz alig várták a tábortüzet. Igaz, az eső miatt az előadóteremben ültük körbe a „tüzet”, de ez sem rontott az este hangulatán!
A szombati nap már a búcsúzásé volt, és bizony sok gyermeknek könny szökött a szemébe a hét vége miatt. De az biztos, hogy mindenki gazdag élményekkel, tapasztalatokkal, és ami legfontosabb, Istennel a szívében térhetett haza!
Reméljük, hogy a következő évben még több gyermek fogja átélni ezeket az élményeket! Isten adja, hogy így legyen!

Keresztyén Anett hitoktató

Nyári beszámolók_Házaspárok kirándultak

/ 2010-09-02 15:38:45

Az egész úgy kezdődött, hogy áprilisban Házaspárok hétvégéjén vehettünk részt Csongoron, ahol Pálhegyi Ferenc tartott nagyon áldott előadásokat a házasságról. Beregszászban régóta tervben volt, hogy beinduljon a fiatal házaspárok bibliaórája, de valamiért sose kezdődött el. De ez a hétvége egy lökést adott és Istennek hála már létezik Beregszászban fiatal házaspárok Bibliaórája. Hétről hétre a kommunikáció különböző formáiról beszélgettünk az Ige fényében. Hétről hétre jobban megnyíltunk egymás előtt és a végére már mertünk megszólalni, megosztani egymással a tapasztalatainkat, gondolatainkat. Hiszem, hogy nincsenek hiába ezek az órák. Lehet úgy gondolkodni, hogy a mi házasságunkkal minden rendben, és legyen úgy, de egy kis tapasztalatcsere még senkinek nem ártott meg. A férjemmel az alkalmak után mindig tovább beszélgetünk a hallottakról, gyakoroljuk a kommunikációt.

A nyári időszakban szünetelt a bibliaóra, mert ilyenkor mindenki szétszéled. De mielőtt ez megtörtént volna, még kirándultunk egyet közösen a Tisza parton. Nagyon szép környezetben töltöttünk együtt egy napot. Jól esett „semmit nem csinálni”. Persze a kis gyermekes anyukáknak itt is bőven volt feladatuk, mert egy percre sem vehették le a tekintetüket csemetéjükről, de ezt mégis egy „zöld övezetben” tehették. Szalonnát sütöttünk, bográcsot főztünk. A gyerekek önfeledten játszottak, a férfiak horgásztak kisebb nagyobb sikerrel és mi nők hol a napot kerestük, hogy napozzunk, hol az árnyékot, hogy hűsöljünk. Jó volt együtt, szép nap volt.
A nyárnak vége, ideje, hogy újra találkozzunk hétről hétre a házaspárok bibliaóráján. Csiszolódjunk, mint házaspárok és csiszolódjunk, mint társaság. Szeretettel ajánlom minden fiatal házaspár figyelmébe ezt az alkalmat. Bátran jöjjön el és legyen együtt velünk!

Samók Zsuzsa