Mezőkaszonyi Református Egyházközség

Ünnepi konferencia a gyülekezetünkben!

2013-07-15 10:40:24 / Pataki Gabor

ÜNNEPI KONFERENCIA A GYÜLEKEZETÜNKBEN

2013. június 4-én „Élet Trianon után" címmel a trianoni békediktátum évfordulójára emlékeztünk a gyülekezeti házban (Eötvös kastély). Az 1920. június 4-én meghozott gyászos trianoni döntésre emlékezve már nem első alkalommal gyűltünk össze a kaszonyi, magyarságukat büszkén vállaló nemzettestvéreinkkel.

 

A rendezvény rövid imádsággal és áhítattal kezdődött, melyet Radvánszky Ferenc lelkipásztor tartott, majd Roják Vince, iskolánk tanára beszámolt arról, hogy a szinte leírhatatlan magyar veszteségek ellenére a csonka ország hogyan tudott talpon maradni, sőt az európai átlagot meghaladó módon népességben, infrastrukturálisan, gazdaságilag, tudományosan és katonailag fejlődni. A továbbiakban Tóth Péter, az anyaországból érkezett vendég-előadóművész is fellépett, aki verseket szavalt „versekkel a magyarságépítésért" címszó alatt. Majd egy rövid trianonról szóló filmet tekinthettünk meg Tóth Sándor összeállításában. A rendezvényt a továbbiakban egy kötetlen éjszakába nyúló beszélgetés követte.

1920. június 4-én Trianonban országunkat és nemzetünket szétdarabolták. Ez a szörnyűség a hosszú ideig tartó magyarságellenes erők munkájának az eredménye volt. Az 1880-as évektől kezdve ügynökök hada keltette és terjesztette Magyarország (a Magyar Szent Korona Országainak) rosszhírét a közeli s távoli országokban a sajtón és az akkori rendelkezésre álló médián keresztül, hamis képet mutatva a Magyar nemzetről. Az eredmény: egy csonka ország. De az emberek, akkor még határon belül és kívül, tudatukban is megmaradtak magyarnak. A nemzetünket lejárató hadjárat máig sem ért véget. Belső és külső ellenségeink számára úgy belföldön, mint külföldön, sokkal kifinomultabb és felettébb ravaszabb eszközök állnak rendelkezésre a szinte mindenhová beférkőzött médián keresztül, félretájékoztatva az általában gyanútlan médiafogyasztót. Sőt az informálódni kívánók számára hamis vagy fél igazságokkal teli „tudást" biztosít. Akik felismerjük a hamis tudás terjesztését, nagyon nagy felelősségünk van úgy magunk, mint lelkiismeretünk, mint a Termtőnk felé, hiszen a gyermekeink jövője a tét.

A rendezvényen szép számmal megjelentek mind azt bizonyítják, hogy még nem veszett el mindenkiből a nemzeti öntudat. Biztatóan hatott mindnyájunkra az a tény - ami a vetített filmből is kiderült-, hogy miután szétmarcangolták az országunkat, megfosztva szinte minden természeti kincsétől, melynek következtében néhány éven belül emberi számítás és várakozás szerint szét kellett volna esnie a szervezett magyarságnak - a mai napig fennmaradt, ellenállva a külső és, ami még rosszabb, a magyarul beszélő belső ellenségeknek. Egy ország, amely elveszítette kezét-lábát, de nem veszítette el a hitét és a lelkét, újra fel tudott állni. Tanuljunk belőle, ne feledjük és ne feledtessük azt, hogy magyarok vagyunk - mert magyarnak születtünk. A magyarságunk teremtettségi küldetésünk. Ne elégedjünk meg azzal, hogy tudunk magyarul, ám mégis más nyelven kívánunk boldogulni. Őrizzük és tanulmányozzuk nyelvünket, történelmünket, mert hihetetlen, hogy mennyi gazdagságra és gazdagításra számíthat minden ember, aki kutatni kezdi mindezt. „És megismeritek az igazságot, és az igazság szabadokká tesz titeket." (Jn 8:32)


Bodnár Zoltán