Ungvári Református Egyházközség

Kálmáncsehi Sánta Márton szerepe a kárpátaljai reformációban

2023-01-20 14:24:10 / Héder János

Kálmáncsehi Sánta Márton szerepe a kárpátaljai reformációban A híres reformátor akkor érkezett vidékünkre, amikor a lutheri reformáció gondolatait a kálvini helvét irányú reformáció váltotta fel. Ebben nagy szerepe volt Kálmáncsehi Sánta Mártonnak. Hosszú ideig még hatottak a lutheri elvek, de hamar a két irány elvált egymástól. Az elválás a 1561 illetve 1562 után a debreceni és tarcal-tordai hitvallás megszerkeztése után következik be, melyeken a zsinati atyák a genfi Theodor Béza által 1560-ban készített hitvallása alapján kimondják a helvét evangélikus egyház megalakulását. Ennek az egyik élmunkása és mozgatója a vermes temperamentumu Kálmáncsehi Sánta Márton volt, aki a Zwingli-Kálvin féle felfogással megbontotta a luther –melanchtoni tanegységet.

Kálmáncsehi Sánta Márton körülbelül a századfordulón született. A „kálmáncsehi” névből arra következtetnek a történészek, hogy a somogyi Kálmáncsáról (Kálmán (királyi) -csehi) származik. A családból a középkor végén több híres pap is származott. A Sánta ragadvány név volt és a testi fogyatékosságára mutat. Ahogy az akkori korban divat volt, a magyar diákok is külföldön tanultak. 1523 masodik felében a híres krakkoi egyetemen tanult. Diáktársa Dévai Bíró Mátyás híres magyar reformátor volt. A magyarok általában széniort választottak maguknak. Kálmáncsehi Sánta Márton a bursa széniora lett. Ez utal a kivételes tehetségére és elismertségére. Bizonyitó adat nincs rá, de a történészek arra következtetnek, hogy Németországban és a nyugati külföldön is tanult. 1538-ban találkozunk a reformátorral újra , mint a gyulafehérvári káptalan tagjával. Itt a székesegyházi iskola igazgatója lesz. Atlagon felöli képzetséggel rendelkezett, ha rábízták ezt a tisztséget. A reformációi vitákban , mint döntőbírót kérik fel és Heltai Gáspár szerint János király előtt, bár titokban , de a reformáció igazsága mellett foglal állást. Ezután nyomavész egy idejig. 1540-ben Mezőtúron találjuk. Ez után Munkácson, Ungváron, Csongoron, Ungtarnócon is megfordult. A környékbeli gyülekezetben működik. Az ungvári gyülekezet neki köszönhetően 1546-ban alakul. 1550-ben Sátoraljaújhelyen lelkipásztorkodik. 1551-tól már Debrecenben munkálkodik. Ezt a katolikus Draskovics György nagyváradi kanonok és aradi püspök, később biboros jelentéséből tudjuk. Ő jelentésében leírja a királyi kancelláriába, hogy 1552- ben már a helvét (svájci) szellemben teológizál és egyházi gyakorlatban is a kálvinista irányt képviseli. Emiatt a lutheránus vallásgyakorlatot képviselő lelkészekkel konfliktusba kerül és az 1552-ben a „ladányi” zsinaton kiközösítették , de ő csak buzgobban folytatja a munkáját a helvét irányt képviselve. Még állhatatosabban munkálkodott a helvét irány terjedésén. Maga is részt vett a későbbi református helvét szellemű 1552-es zsinat munkájában. Ez a zsinat a helvét irányzatot pártoló Petrovics Péter földesúri oltalom alatt tartotta gyülését. A debreceni és erdélyi habsburg uralom végefelé veszély fenyegette az életét is ezért elhagyja ezt a vidéket. 1548 utan a tiltott „sákramentális szekta” ( később reformátusnak nevezeik 1881 után) feje ellen irányul az üldözés. Eközben Munkácson lelkészkedik . A habsburg uralom 1556 után megszünik és még nagyobb hévvel kezd dolgozni a bibliai tisztaságú reformációért. Petrovics Péter földesúr oltalma alatt 1556-ban visszatér Debrecenbe, majd tavasszal Erdélybe, ahol hitvitázást folytat az erdélyi lutheránus lelkészek teológiai vezetőivel. Ennek az írásos anyaga fenn is maradt . Sajnos lebetegszik . A pártfogója Petrovics Péter is elhunyt 1557 októberében. 1557 december 21-én magát Kálmáncsehi Sánta Mártont is eltemették Debrecenben. Kálmáncehi kitünő teológus és népszónok volt. 1556 óta már pöspöki tisztet viselt a debreceni és nagyváradvidéki superintendenciában (püspökség). Az ellenségei hagytak leirásokat róla, amik nem mindig érdemelnek hitelt. Jelentős része volt a református ág terjedésében Erdélyben és a mai Kárpátalja területén is. Kihasználta a szászszágnak a luteri tanokhoz való ragaszkodását és ezt azzal motiválta , hogy ők német pártiak. A helvét irány „magyar vallásként „ ismertette. Sajnos magátok Kálmáncsehitől nem maradt fenn munka. Mások elbeséléseiből tudunk róla. Az úrvacsora tandban a Zwingli –Kálvini irányvonalat képviselte. Azt tanította, hogy a kenyérben és a borban nincs testileg benne Jézus Krisztus. Lelki jelenlétet tanít a szentjegyekben. A Bullinger Henrich tanítása és a Kálvint és Zwingli követőit egy álláspontra hozó Consensus Tigirunus svájci hitvallás hatása alatt képviseli a református teológiai irányzatot. Az ellenfelei a predestináció -tan követőjének irják le, ami már-már determinizmussá válik az ő leírásukban. Bár ott volt a „kálvinizmus „ kezdeteinél Magyarországon, még sokat fog fejlődni utána a református teológiai gondolkozás Magyarországon. A katolikus Draskovics György nagyváradi kanonok 1551-ben már a kálvini urvacsoratan miatt kritizálja. Bár a kolozsvári hitvitában a lutheránusokkal nem nagyon találjuk ennek nyomát. Ez azért is lehet, mert luteránus leirásban maradt ránk a hitvita anyaga. Szerepe az egyháztörténetben vitathatatlan. Mi kárpátaljai reformátusok sokat köszönhetünk neki. Graduál énekeskönyvet is szerkeztett lelkészek és kántorok használatára. Sajnos nem maradt fenn belőlle egy példány sem. Bereg megyében 1552-ben Petrovics Péter földesúr oltalma alatt két helvétszellemű zsinatot is tartott. A második 1552 .december 1-én Beregszászon lett megtartva. Ennek nagy szerepe volt nem csak a helyi gyülekezetek életében , hanem a reformátusság későbbi fejlődésében. Szóbakerül az úrvacsoratan, aminek tárgyalása után döntés születik, hogy nem kovásztalan kenyérrel történik ezután. Mivel Krisztus egyszer már meghalt és nem az áldozat megismétléséről van szó, ezért a zsinat határozatot hoz az oltárok eltávolításáról a templomban. Valamint a fülbegyünás gyakorlatát szünteti meg ez a zsinat és közgyónást helyezi kilátásba helyébe, mivel a bűnt az Isten bocsáthatja meg és nem a lelkész. A határozatok a svájci irányzat hatását mutatják egyértelműen. 1553-ban a Beregszászon már mártirja is lesz a helvét irány hirdette reformációnak. Az előzőleg Debrecenben szolgáló Radán Balázs prédikátort és énekszerzőt agyinlövi nyillal egy szerzetes, a régi vallás fanatikus híve. Ez években terjed el a helvét irányzatú reformáció Ung , Bereg és Szatmár vármegyék és Erdély vidékén. Ehhez hozzájárult az is , hogy a vidék hatalma földesura Báthory György feleségestől átpártolt a lutheritől a svájci irányzathoz. Erdélyben Kálmáncsehi Dávid Ferenccel és a lutheránus Heltai Gáspárral vitatkozik mint a „sákramentarius” irány vezére és nagy hatást vált ki. 1557-ben a „kolozsvári nemzeti”zsinaton a szászok és a lutheránusok összfognak Kálmáncsehi Sánta Márton ellen. Pálcát törnek a svájci irány felett. A beteg Kálmáncsehi már jelen sem volt a zsinaton. Nem sokkára meghal. Olyan jól képzett teológus nem akadt a zsinaton , aki meggyőzte volna őket. 1558-ban a tavaszi tordai országgyúlésen való helvét irány eltiltása nem lett végzetessé a számukra. A kudarc nem törte le a reformátusokat . A legtöbb lelkész Kálmáncsehiékhez húzott. 1558-ban maga Melanchton ir levelet és megbékélésre hivha a lutheránusokat és a reformátusokat. De teológiailag nem áll az egyik, vagy másik oldalra. Kálmáncsehi Sánta Márton kidőltével másfél éves megtorpanás következik be. Mélius Juhász Péter lesz az aki folytatja a küzdelmet és viszi gyüzelemre az reformátusság eszmélyit. Héder János Ungvári református lelkész