
Minden összel ránktör a szomorú napoknak az emléke, amikor a 4. ukrán front által kiadott parancs szerint, 1944 november utolsó napjaiban elhurcolták a a magyar és német férfiakat "malenykij robortra". A háromnapi munkából évek lettek és az elhurcolt emberekből alig jöttek vissza. Mentek szivesen segíteni. Örültek a háború végének. De számukra és az otthon maradottak számára még nem volt vége a szenvedésnek. Mennyien nyugszanak névtelen sírokban , sokszor élve eltemetve? Nincs hova letenni az emlékezés virágát. És néhány évtizeddel ezelőtt még emlékezni sem lehetett. November 21-én emlékeztek a szimbolikus emlékkőnél az ungváriak. A szép időben eljöttek, elhozták gyermekeiket unokáikat sokan. Mert sohasem szabad elfelejteni, hogy egy istentelen rendszer legalább annyira káros volt és embertelen, mint a nácizmus. Azok nyiltan vállalták a gonosz nézeteiket, ezek pedig sumák módon a hamis ideológiába oltöztetve szerveztek népirtásokat. Az alkalmat Tarics Zoltán az ungvári városi KMKSZ elnöke nyitotta meg a himnusz eléneklésével. Majd emlékezésre hivta a jelenlévőket. Az alkalmat Héder János ungvári református lelkész , a Kárpátaljai Reformátyus Egyház főjegyzője folytatta. A Jób könyvéből szolt az igehirdetés. Arra figyelmeztetett, hogy minden gonoszságért van elégtétel. Mi keresztyének hisszük , hogy ha mi már csak emlékezhetünk csupán, de Isten látja a sztálinizmus embertelen gyilkos arcát. De hitünk is lehet , hogy Isten sorsunkat jobbra fordítja. Nem hiábavaló a nemzeti magvetés. Később az egybegyültekhez Kovács Miklós szólt a KMKSZ elnöke. Beszédében hangoztatta, hogy ma is számit mennyire vagyunk magyarok. Ma is szégyen , ha magyarságunk érdekét eladjuk aprópénzért. Minden korbam meglátszik a húségés a kitartás. Czellár Ibolya ungvári lakos mondta el szívszorongatő emlékeit , amelyekben édesapjáról hallhattunk, aki a fogságban betegedett meg és félholtan temették el egy névtelen sirba. Alkalmunkat megtisztelték az Ungvári Magyar Konzulátus munkatársai is.A Szózat eléneklésével és az emlékkő megkoszoruzásával ért véget az alkalom Héder János 

Révész Imre: 1. A mai magyar kálvinizmus 1922. tovább
Bethlen Gábor emléktábláját avatják Gyulafehérváron
Kárpát-medencei magyar református egyházak vezetőit tömörítő testület, a Generális Konvent kezdeményezésére Bethlen Gábor (1580–1629) erdélyi fejedelem emléktábláját avatják fel november 16-án, 11 órakor a Gyulafehérvári Székesegyházban.
Tavaly volt 380 éve, hogy a Gyulafehérvári Székesegyházban eltemették Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet, akinek sírja azonban a történelem viharaiban megsemmisült. Mivel munkássága Magyarország és E
rdély szempontjából meghatározó jelentőségű, a Generális Konvent – a Kárpát-medencei református egyházak közös képviseleti testülete – május 27-i komáromi ülése úgy határozatot, hogy születésének 430. évfordulójához kapcsolódóan 2010. november 16-án emléktábla állításával örökíti meg a fejedelem emlékét.
Tisztelettel ajánlom egy orosz cikk " A kereszteletlen gyermekek az egyházan kívül vannak"
Reményik Sándor Templom és iskola Ti nem akartok semmi rosszat, Ti megbecsültök minden rendet,
Isten a tanútok reá.
De nincsen, aki köztetek
E szent harcot ne állaná.
Ehhez Isten mindannyitoknak
Vitathatatlan jogot ád:
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
Melyen a béke alapul.
De ne halljátok soha többé
Isten igéjét magyarul?!
S gyermeketek az iskolában
Ne hallja szülője szavát?!
Ne hagyjátok a templomot,
A templomot s az iskolát!
Letölthető az ukrán prezentáció a KRE-ről itt. Tisztelettel ajánjom azoknak akit érdekel
„Hús vér templom” reformációja
Amig Isten nem fejezte be a munkát bennünk, addig mindig van helye a reformációnak. (Fil 1,6) Az egyház amig el nem éri mennyei dicsőséget, a bűn ellen harcoló egyház lesz. Ezt úgy kell, hogy megtegye, hogy el ne szorja a megmentésre szoruló népet az útján. Meg kell keresni az elveszett bárányokat. De vajon mit jelent a reformáció? Sokszor felsoroljuk a 16.században született elveit.( Csak kegyelemből, csak hit által, csak Krisztus által van üdvösségunk, amire csak a Szentírás tanít meg, és mindezért egyedül az Istené a dicsóség). Ezek az elvek nem változnak ma sem.
A keresztyén ember felelőssége Mert ha e mostani időben te hallgatsz, másunnan lészen könnyebbségök és szabadulások a zsidóknak; te pedig és atyád háza elvesztek. És ki tudja, talán e mostani időért jutottál királyságra? (Eszter könyve 4.14) Aki olvasta Rúth könyvét az ismeri , hogy a kiirtástól menekül meg Isten népe Eszternek köszönhetően. Ma mégis vita támad amikor a keresztyén ember társadalmi felelősségére és szerepvállalására kerül a sor. Mindazonáltal tudnunk kell, hogy a keresztyén élet az nem remete eszményképet támogatja. Luther mondja: „ az egész világ az én kolostostorom” és a szerzetesi eszménykép az mimden ember kiváltsága kell hogy legyen.
Az Ungvári Református Egyházközségben minden csütörtök délután 5 órakor ifjúsági bibliaórára kerül sor egyetemisták számára. Az alkalmakon rendszerint aktuális közéleti témákról és egyéb nagy érdeklődésre számot tartó társadalmi kérdésekről esik szó az Ige fényében.
Tanévkezdő alkalom:
2010. szeptember 2-án, csütörtökön, 17 órai kezdettel!
Egyéb alkalmak:
- havonta filmvetítés
- az alkalmak végén rendszeres teázás
- szabadtéri bográcsozások
- Helyszín: Ungvár, Zsupanat tér 5/3. Tel: 373-56
- Minden érdeklődőt szeretettel várunk alkalmainkra!