„Aki az ilyen gyermekek közül egyet is befogad az én nevemben, az engem fogad be…” (Márk 9,37)

Tíz évvel ezelőtt valami új született Kárpátalján. Akkor, amikor igencsak nehéz volt itt a megélhetés, egy házaspár – Ilosvay Attila és felesége, Mária – úgy döntött: elhagyott, beteg gyermekeket fogadnak családjukba. Három saját gyermekük mellett ma még nyolcan élvezik gondoskodó szeretetüket.

A beregszászi Szivárvány családtípusú gyermekotthon most ünnepli megalakulásának 10. évfordulóját…

Az ünnepségre ezúttal igen sokan eljöttek. A vendégeket Bodnár Zsuzsa, a beregszászi székhelyű Sámuel Alapítvány munkatársa köszöntötte. Majd Zán Fábián Sándor nyitó áhítata következett, melyben a Kárpátaljai Református Egyház püspöke a szeretet, az egymásra való odafigyelés fontosságát hangsúlyozta. Feladatot bízott ránk az Úr, mondta: szeretettel kell gondot viselnünk az idősekről, a betegekről, az elesettekről és a gyermekekről. Ez igen nagy, de nemes feladat. S ebben minél többen kell részt vállaljunk. Mert „az aratnivaló sok, de a munkás kevés” (Mt 9,37). S ezzel egyben feladatunk teljesítésére is figyelmeztetett a püspök úr.

Gajdos István, Beregszász polgármestere köszöntőjében elmondta: az elhagyott gyermekek nevelésében a családtípusú gyermekotthonokat tartja a leghumánusabb megoldásának, ezért lehetőségeihez mérten mindig is támogatta és támogatni fogja a jövőben is azok alapítását, működtetését. Ezúttal is megajándékozta a Szivárvány Gyermekotthont, és további kitartást, erőt, egészséget kívánt az Ilosvay házaspárnak nemes feladatuk végzéséhez.

Nagy szeretettel köszöntötte a megjelenteket Jakimelena Szvetlana, a megyei közigazgatás gyermekvédelmi osztályának vezetője, aki egyúttal Havasi Oleg, a megyei közigazgatás elnökének üdvözletét is tolmácsolta. Sok sikert és kitartást kívánt a gyermekotthon nevelőszüleinek Tomcsik Szvetlana (Beregszász), a családtípusú gyermekotthonok felelőse. A Nita von Kattenberg, a Szivárvány Gyermekotthon alapítója és Piet Houtman, a Szivárvány Alapítvány elnöke a kezdetekre emlékezett, meleg szeretettel beszéltek az Ilosvay házaspárról, a gyerekekről, a kezdetekről, s kívánt sok sikert, erőt és kitartást az Ilosvay házaspárnak a további munkához. Sipos Géza, a Sámuel Aalapítvány elnöke a Szivárvány Alapítvánnyal való együttműködésről szólt, hangsúlyozva: mindnyájunknak Istentől kapott kötelessége gondoskodni az elesettekről, az elhagyottakról. Erre tanít a Szentírás. Sípos Géza a János evangéliumának 17. része 15. versét helyezte a résztvevők szívére: „Nem azt kérem tőled Atyám, hogy vedd ki őket a világból, hanem óvd meg őket a gonosztól”. S ebben kell nekünk is szerepet vállalnunk. Az áldozatos szerepvállalóknak – szülőknek – és támogatóknak köszönhetően mára a Sámuel Alapítvány hat családtípusú gyermekotthont működtet, és általuk 51 gyermek került ki állami gondozásból szerető családba.

Weinrauch Katalin, beregszászi gyermekíró saját versével köszöntötte a gyermekotthon szüleit és neveltjeit. Badak Erzsébet, a Beregszászi a 3.sz. Középiskola szervező tanára meghatóan szép szavakkal mutatta be az otthon kis lakóit, akik iskolájukban tanulnak, tanultak.

Ilosvay Marika, az édesanya könnyeivel küszködve számolt be azokról a pillanatokról, amikor ezeket a gyermekeket megismerte. Csupa szeretet volt a hangjában, amikor arról beszélt: gyermekei ragaszkodása, mosolya minden álmatlan éjszakáért, minden keserű pillanatért kárpótolja őket.
S ezt bizonyították a gyermekek is, akik kedves műsoruk előadása után könnyekkel küszködve ölelték meg szüleiket.

Az ünnepséget – mely szeretetvendégséggel ért véget – a beregszászi református gyülekezet Hajnalcsillag együttesének szolgálata tette még felemelőbbé.
m.e.