A Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna határon átnyúló együttműködési program keretében újulhat meg a mezővári református templom. Az európai uniós pályázat fő kedvezményezettje a miskolci Apostoli Exarchátus, társszervezetei pedig a Kárpátaljai Református Egyházkerület, illetve a királyhelmeci római katolikus plébánia lett. A projekt célja a kulturális, vallási örökség megőrzése, ennek keretében a mezővári mellett a tokaji görögkatolikus és a királyhelmeci római katolikus plébániatemplom felújítására kerül sor.
A munkálatokról Zán Fábián Sándort kérdeztük.
– Mennyire volt sürgető ez a felújítás?
– 2001-ben újítottuk fel utoljára a templomot. Akkor azokat a fontos dolgokat végeztük el, ami elsősorban az árvíz okozta károk miatt keletkezett. Azt mondják Kárpátalján, hogy a templomot állandóan karban kell tartani, de húszévente illik egy nagyobb felújítást elvégezni rajta. Mi igyekeztünk karbantartani a templomot, és még nem telt el a húsz esztendő sem, mégis halaszthatatlan problémák merültek fel. Templomunk azon részei, melyek több évszázadon keresztül kiállták az élet viharainak minden próbáját – a tetőszerkezet és a rajta lévő lemezek, a mennyezet, a templomhajó ácsszerkezete –, erejük végéhez értek, elkorhadtak, elavultak. Be kellett látnunk, hogy feltétlenül el kell végeznünk a felújítási munkákat. Ehhez 2010-ben a gyülekezet el is kezdte a gyűjtést, és reménykedünk abban, hogy 2014 őszéig az erre az évre tervezett javítási munkálatokat el tudjuk végezni.
– A gyülekezet képes önerőből ilyen nagy horderejű munka elvégzésére?
– A gyülekezet adakozásából az anyagbeszerzést, a legsürgetőbb munkálatokat, az állagmegőrzést még az elmúlt esztendőben sikerült elvégeznünk. De láttuk, hogy itt sokkal többről van szó, mint amit mi önerőből el tudnánk végezni. Pályázatot nyújtottunk be az Európai Unió Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna ENPI Határon Átnyúló Együttműködési Programja keretében. Az eredményes elbírálásnak köszönhetően a Hárman egységben nevet viselő program során Tokajban a görögkatolikus templom kerül felújításra, Királyhelmecen a római katolikus és Kárpátalján a mezővári református templom. Természetesen, mint minden eu-s pályázatnál, 10%-os önrészre van szükség ott, ahol az adott ország nem száll be a támogatásba. Így Ukrajnában a mi gyülekezetünknek minimum ennyit kell hozzátenni a megnyert összeghez. A pályázatnak 18 hónap a lefutási határideje.
– Hol tartanak most?
– Nagyon sok munkát már elvégeztünk. Ezek jórészt láthatatlan munkálatok, melyek alatt a tervezést, az anyagbeszerzést értem. A munkálatok látványos része ezen a héten kezdődött el. A mai napon (július 14. a szerk.) az alpinistáink elkezdték a toronysisak részének letakarítását, a régi festéknek az eltávolítását és a bádoglemez hibáinak kijavítását. Ez utóbbi főleg a második világháború után sérült, amikor 1945 és ’46 között a parókián állomásozó határőrök unaloműzésként lőtték a templomtornyot. Erre az évre terveztük tehát a torony javítását, festését, a toronyszoknya (faszerkezet) teljes cseréjét, a harangház nyílászáróinak cseréjét, a hajó teljes lemezcseréjét, valamint a vízelvezető csatornák elkészítését, illetve cseréjét. Ha Isten megsegít bennünket, akkor elvégezzük a hajlék külső festését, bent pedig a mennyezetcserét és szintén a festést. Ahol a templom falai salétromosak, ott a vakolat eltávolítását és egy speciális lélegző vakolat felhordását tervezzük. Természetesen, ezek a munkálatok érintik a villanyvezetékeket is. Mi a magunk számára 31 munkafolyamatot csoportosító főpontot állítottunk össze. Ehhez hozzákezdtünk, és reménykedünk abban, hogy lesz elegendő jó idő ahhoz, hogy a szakemberek el tudják végezni a munkálatokat.
– És akkor mi marad jövőre?
– Jövőre olyan munkálatokat terveztünk, amelyek összefoglalják és felteszik a koronát a felújításra. Szeretnénk műemlékvédelmi és helytörténeti tájékoztatást, valamint a felújítás munkafázisait bemutató dokumentációt készíteni a látogatók számára. Ezen felül ott van még a harang megjavítása, a torony faszerkezetének, a sok-sok lépcsőnek kijavítása. Bár a templombelső világításának alapjai az idén elkészülnek, de a külső megvilágítás csak jövőre marad. Természetesen, amit csak lehet, főleg a tetőjavítással kapcsolatosan, azt még az idén szeretnénk elvégezni.
– Ha elkészül, milyen lesz a vári templom? Mennyire tudnak a munkálatok során ügyelni arra, hogy az eredeti állapota megmaradjon az épületnek, hiszen egy műemlékről van szó?
– A vári református templom Ukrajnában nem számít műemléknek, de helyi jelentőségű építészeti műemléknek igen. Természetesen hosszú tanulmányozás, tanácskérés történt eddig is, hogy hogyan újítsuk fel a templomot, milyen anyagot használhatunk. A felújítás végén a látvány nem lesz meghökkentő. Ugyanazzal a lemezzel fogjuk befedni a hajószerkezetet, az új ácsszerkezet sem lesz kívülről látható. Amikor az engedélyeket elkértük az Épített Örökség Műemlékvédelmi Hivataltól, ők bizonyos dolgokat megszabtak, és ellenőrizni is fogják.
Nem szeretnénk a templomon olyan műveleteket elvégezni, amik a jellegét, stílusát megváltoztatnák, az eredeti állag visszaállítására törekszünk. Ide tartoznak például a vári templom szószékkoronájának díszítőelemei, a leányok és leventék karzata, ami az elmúlt évszázad alatt sokat sérült. Szeretnénk ezt is visszaállítani eredeti formájába. Reméljük, hogy a fafaragók saját, illetve az általunk már 13 éve gyűjtött anyagból el tudják végezni az ehhez szükséges munkákat, és a templom eredeti pompájában hirdetheti majd a váriak odaszánását, és azt az egyszerű, de mégis Isten dicsőségét hirdető pompát, amiben ezelőtt több száz évvel tündökölt ez a hajlék.
Fábián Kata