A napi ige után a bibliai történet ismertetése és magyarázata következett. Délután missziós történeteket hallhattunk. Nagyvonalakban talán így lehetne jellemezni rövid vakációnkat, de közel sem volt ilyen egyhangú. Bár az időjárás nem igazán kedvezett, néha esett is és igen hideg szél fújt, a jó kedvet, a kellemes hangulatot semmi sem befolyásolhatta. Ébredés után frissítő tornával kezdődött a nap, majd reggeli után a szobavezetők megtartották az áhitatot. Közös éneklés után bibliai tanítás következett, amit szintén közös énekléssel zártunk. A gyerekek szívesen és jó kedvvel énekeltek, különösen az Együtt a sereg, és a Kicsiny kis fényemmel című ifjúsági énekeket kedvelték. Az ebéd után szabadidőprogramok egész sora kinálkozott. Az ügyeskezüeknek több lehetőségük is volt: gyöngyfűzés, applikáció, papírhajtogatás. Aki emléktárgyat kívánt készíteni, annak rendelkezésére állt egy dekoratív fadarab, filccel igét írhatott rá, a segítők akasztót készítettek rá, majd lelakkozták és kész is volt a faldísz. A sportolni vágyók röplabdázhattak, focizhattak, asztaliteniszezhettek. A következő nap délutánjának nagy részét egy bábszínházi előadás töltötte ki, amit az előadók énektanítással és ajándékosztással fejeztek be. Mindenki kapott egy mesekazettát és egy Dániel próféta életéről szóló füzetecskét. Az állomásos játék, majd másnap a számháború az összes táborlakót megmozgatta. A csütörtök esti tábortűznél a közös éneklés alatt mindenki érezte, hogy másnap véget ér ez az áldott alkalom és haza kell menni. Telefonszámok és címek cseréltek gazdát. Táborzárás előtt, a hét folyamán rendezett ügyességi versenyek győztesei kaptak dicsérő okleveleket, és dicséretben részesült a legtisztább szoba is. A záró áhitatot Seres János esperes úr tartotta. Vacsora után, könnyes búcsút véve, mindenki elindulhatott hazafelé.
Hála az Úrnak, mindenki épségben hazaért. Bízom benne, hogy gyülekezetünknek eme kicsiny magja megtalálja a, bár keskeny, de biztos utat. A 11 éves lányom is velem volt a táborban, és mikor itthon az édesapjának mesélte az élményeit hirtelen rám nézett, és azt kérdezte: Anya jövőre is megyünk? … Ha az ÚR megsegít és éltet minket, megyünk. .