Angyali üzenet Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt. (Mk 16,6) Ma, a kereszténység ezen örömteli ünnepén, a Dicsőség Urát magasztaljuk, aki megtaposta a halált és a sírt, és győzelmet aratott, hogy vigasztalást, békét és reményt a nyerjünk a húsvéti evangéliumból. Maga, a Feltámadt és élő, üdvözölte az övéit: "Békeesség nektek." Azóta a Feltámadottnak ez a köszöntése nem szűnt meg, ezért irgalma és békéje legyen veletek. Ő feltámadt és nála van a pokol és a halál kulcsa. A keresztre feszített Názáreti Jézus, feltámadt és élő, ezért a húsvéti ünnep üzenete olyan ujjongóan hangzik! A Jézus uralkodik ellenségei felett! Ellenségei a porban vannak, de Ő él, és örök életet ad azoknak, akik hisznek benne. Kétezer éve keresztre feszítették, de Jézus olyan Királyságot alapított, amelyet még a pokol kapui sem tudnak legyőzni! És mi is ennek a Királyságnak vagyunk a polgárai! Ez a mi vigasztalásunk és örömünk. Jézus élete a mi életünk. Az ő dicsősége a mi dicsőségünk, az Ő nagysága a mi nagyságunk. Ezért ezen a napon különösen arra törekszünk, hogy találkozzunk az Úrral, mint azon a napon, amikor a sírból feltámadva győzelemmel és nagy dicsőséggel koronázták meg. Az Úr jobbja győzött! "A kő, amelyet az építők megvetettek, a szöglet fejévé vált. Ez az Úrtól van ez, és csodálatos a mi szemünkben!" Az Úr jobbja felmagasztalt, az Úr jobbja győzött! Nagypénteken Lélekben álltunk Krisztus keresztje alatt, és láttuk, milyen gyötrelemben halt meg Jézus, úgy ma a Lélek evangéliumából hívő nőkkel együtt megyünk Jézus sírjához. És mit látunk ott hirtelen? Csodálkozva látjuk, hogy a hatalmas, nehéz kővet, amely elzárta a sír bejáratát, elmozdították, és az Angyal ajkáról egy lenyűgöző, örömteli üzenetet hallunk: „Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt.” Mit hirdet nekünk az angyal Krisztus nyitott sírja előtt? A keresztre feszített feltámadt és él. Ha nem igy lenne ma is mutogatnák a testét. Egy csoport nő, akik hűséges tanítványai voltak az Úrnak és szolgálták Őt, kora reggel Jézus sírjához tartottak. Jelen voltak, amikor Jézus halott testét Arimateai József sírjába helyezték. Különféle fűszerszámokat vittek magukkal, amelyeket azért vásároltak, hogy a szeretet utolsó szolgálatát elvégezzék az Úr testén. Kiderül, hogy felesleges dolgott tesznek. A Jézus sírjához vezető úton kora reggel, napkeltekor mentek. Útközben hirtelen eszukbe jutott, hogy a kripta bejáratát hatalmas kővel zárták le, és aggódni kezdtek: "Ki hengeríti el nekünk a követ a sirról?" Amikor Jézus sírhelyéhez közeledtek, nem hittek a szemüknek. A követ, ami az aggodalmukat okozta, elgördítették a sír bejáratától! A sirbarlangba belépve egy angyalt láttak, aki a jobb oldalon ült, és fehér ruhába volt öltözve. A félelem kerítette hatalmába őket. Mindenki hirtelen rádöbbent, hogy csodával van dolga. Az angyal így szólt hozzájuk: " Ne féljetek! A názáreti Jézust keresitek, akit megfeszítettek? Feltámadt, nincsen itt." Ez a prédikáció ma ismét felhangzott nekünk, akik Lélekben jöttünk az Úr nyitott sírjához. Milyen örömteli húsvéti evangélium minden igaz keresztény számára. És egyáltalán nem csodálkozhatunk azon, hogy a nők, akik hallották ezt a hírt, félve hagyták el Krisztus sírját, mert amit itt láttak és hallottak, az túl hihetetlen és lehetetlen, ugyanakkor túl örömteli hír volt számukra ahhoz, hogy azonnal képesek legyenek mindent elhinni és megérteni. Ha Jézus a sírban maradt volna, akkor maga a világ Megváltója halott maradt volna! Akkor ez a mi világunk nem maradna más, mint a halál völgye, egy hatalmas temetődomb, mint Jézus halála előtt, és amelyben elkezdjük földi futásunkat fájdalomban és szenvedésben, félelemben és könnyekben futunk, és végül , félelemben és kétségben befejezve megyünk a sírba. Krisztus feltámadása nélkül nem találtunk volna megnyugvást bűneinkből, nem találtunk volna vigasztalást a bánatban, nem lett volna reményünk szeretteink sírjánál, amelybe könnyekkel és kétségekkel süllyesztjük őket. Ezért mondja Pál apostol: " Hiszen ha nem támadnak fel a halottak, akkor Krisztus sem támadt fel. Ha pedig Krisztus nem támadt fel, akkor hiábavaló a mi igehirdetésünk, de hiábavaló a ti hitetek is." Csak Krisztus feltámadása ad bisztos tudast afelől, hogy Ő befejezte üdvösségünk művét, hogy Isten elfogadta értünk az Ő áldozatát, amikor Jézus a kereszten szent életét adta értünk. Pál azt mondja, hogy Krisztust meghalt bűneinkért, és feltámadt megigazulásunkért. Húsvétkor a kegyelmes és igaz Isten úgyszólván nyugtát adott nekünk az adósságunk visszafizetéséről. Ki hiszi... Csak Krisztus feltámadása tudatja velünk, hogy a halál most már legyőzött ellenség. Ahogyan mindannyian meghalunk egy napon Ádámban, úgy egy napon mindannyiunknak meg kell elevednünk Krisztusban. És ha megkérdezik tőlünk, honnan tudhatjuk, hogy egy napon feltámadunk a halálból, Krisztus nyitott sírjára mutatunk." Dicsérjétek Istent, aki ezt a győzelmet nekünk adta a mi Urunk Jézus Krisztus által! Krisztus feltámadása megerősíti, hogy Ő valóban Isten Fia, amint ezt Kajafás előtt elismerte. A Legfelsőbb Bíróság ezután halálra ítélte őt éppen e vallomása miatt. De Isten feltámasztotta Őt a halálból, és ezzel eltörölte a Szanhedrin ítéletét, és ezzel újabb bizonyítékot adott arra, hogy Jézus az Ő szeretett Fia, akiben kegyes. A feltámadt és élő Megváltó a keresztény egyház alapja és sarokköve. Ha Krisztus nem támadt volna fel, tanítványai szétszóródtak volna, és szó sem lehetett volna keresztény egyházról, hiszen egy halott megváltó nem tudna sem megszabadítani, sem megmenteni minket a bűn és halál átkától, amelynek mindannyian alá vagyunk vetve. De Krisztus feltámadt és él! Legyőzte a bűnt, a halált és az ördögöt, és békét, igazságot, áldást és világosságot hozott nekünk. Továbbra is terjesztenünk kell az Úr feltámadásának hírét. A húsvéti események ne maradjanak titokban, mert ez az örömhír mindenkit érint, az evangélium, amelyet mindenhol hirdetni kell, amit trombitaszóval kell hallatni. Mert ha valaki semmit sem tud az élő, feltámadott Üdvözítőről, akkor nincs se békessége, se élete, se igazi boldogsága. Az angyal miután bejelentette az Úr feltámadását az asszonyoknak, hozzátette: „ De menjetek el, mondjátok meg a tanítványainak és Péternek, hogy előttetek megy Galileába: ott meglátjátok őt, amint megmondta nektek. " És amikor a tanítványok látták Jézust feltámadni, elkezdték tovább terjeszteni ezt az örömteli evangéliumot. Azóta pedig szájról szájra száll: "Feltámadott az Úr! Valóban feltámadt." És ahová az apostolok eljutottak, hirdették az embereknek a Feltámadott nagy húsvéti evangéliumát. Mikor Jézust keresztre feszítették és meghalt, az ajkukat összezárták, elhallgattak, mert szívüket szomorúság töltötte el, és ők, mint a pásztor nélkül maradt juhok, félelmükben zárt ajtók mögé bújtak. De amikor meglátták a Feltámadottat, minden megváltozott. Örvendezve kezdtek bizonyságot tenni és prédikálni Jézust, akit a főpapok és a vének keresztre feszítettek, Isten feltámasztotta, és az Úr és Krisztus jobbjára ült, és ők ennek a tanúi. Azok az apostolok már nem élnek, de az üzenetet, amelyet elkezdtek terjeszteni, egyre messzebbre és távolabbra viszik, szájról szájra, nemzedékről nemzedékre, emberekről emberekre. És milyen nagyszerű dolgokat művelt a feltámadott, élő Megváltó! Az élet erejében élünk, amely a Feltámadottól származik. Minden vasárnap arra emlékeztet, aki feltámadt azon az első vasárnap reggelén, és megtöltötte a bűnös világunkat mennyei fénnyel és élettel. Megváltó sajnos nem sokunk szívében él, ezért olyan néma az ajkunk. Húsvét ünnepe, nyissa ki a szánkat, szabadítson meg minket a némaságtól, hogy mindenki előtt elismerjük azt, aki átment a halálból az örök életbe. A Feltámadottról akkor teszünk tanúbizonyságot, amikor őszintén bevalljuk, hogy nyomorult, szegény bűnösök vagyunk, de örömmel reméljük, hogy békét találhatunk Istennel és örök életet Jézus Krisztus által, ugyanazon Krisztus által, aki elvezetett minket a húsvéti igazságra, békére és világosságra. Tanúságot teszünk a Feltámadottról, ha nem törünk össze gyászunkban, szeretteink sírjánál, de elismerjük, hogy halottjaink Jézus Krisztus által ugyanúgy feltámadnak. A halott világ csak az élő Krisztus által kelhet életre. Akkor nem volt könnyű elhinniük a tanítványoknak, hogy halála után újra láthatják őt élve. Azonban amikor a Megváltó megjelent nekik feltámadása után. Ígérete valóra vált. Megértették, hogy minden valóban úgy van, ahogy az Úr mondta, és az Ő szava mindig igaz, és amit az Úr ígér, azt be is teljesíti. Ezért amikor Jézusról tanúskodtak, olyan magabiztosan és örömmel állíthatták, hirdették, amit saját szemükkel láttak és fülükkel hallottak, amit ők maguk láttak és amit a kezükkel megérintettek. Soha nem engedhetjük meg, hogy ezt a reményt bárki ellopja tőlünk. Ennek a reménynek szilárd alapja van. Igéjében szilárdan bízhatunk, bátran építhetjük rá mulandó és örökkévaló reményeinket. Nem egyszer ünnepeltük már a húsvétot, amikor a szívünk is hevesen dobog. A húsvét legjobb és legdicsőségesebb ünnepe még hátravan. Amikor a Feltámadott hangja megnyitja az összes sírt, és feltámad belőlük mindenki, aki egykor porrá lett. És akkor a húsvéti „Halleluja” mennydörög a mennyei kórusokban. És akkor beteljesedik az Ige. Halleluja, mert az Úr, a Mindenható Isten uralkodik. Örüljünk, örvendjünk, és adjunk hálát neki! Áldott legyen tehát a mi Urunk Jézus Krisztus Istene és Atyja, aki nagy irgalmában Jézus Krisztus halálából való feltámadásával újjászült minket élő reménységre! Ámen. Héder János A Kárpátaljai Református Egyházkerület főjegyzője