Ungvári Református Egyházközség

Ma nagy szombat van

2023-04-08 16:52:03 / Héder János

Ma nagy szombat van. Ez a nap a gyülekezetben a csend és a várakozás napja. Ez egy nagy megpróbáltatás napja volt Krisztus tanítványai számára. A hagyomány szerint az apostolok Jézus halála után szétszóródtak, és az egyetlen személy, aki kitartott a hitben, Jézus Anyja volt. Ezért az egyházban minden szombat Mária-nap lett. A húsvét szombaton napnyugtakor kezdődik. Sok ősi szöveg leírja, hogy Krisztussal „ébred” a halál álmából egy új életre Ádám és Éva, akik az egész emberi fajjal együtt a mélységben, a Seolban voltak. A nagyszombat hagyománya az ünnepi asztalra szánt ételek felszentelése: kenyér (sütemény) - annak a kenyérnek az emlékére, amellyel Jézus a pusztában megetette a sokaságot; hús – a húsvéti bárány emlékére, amelyet Jézus a tanítványokkal együtt evett a húsvéti vacsorán. Szokásos továbbá a különféle templomok tömeges látogatása. Nagypéntek és Nagyszombat kivételes időszakok egész évben, olyan napok, amikor a nyugati római nem celebrál szentmisét. A húsvét szombaton napnyugtakor kezdődik. Minden hívő megújítja keresztény fogadalmát, lemond a bűnről, a Sátánról és mindenről, ami rosszra vezet, és hitet tesz az Atya Istenben, a Fiúban és a Szentlélekben. A húsvét hirdeti, hogy Krisztus feltámadt és legyőzte a halált. A régi hagyomány szerint a feltámadási körmenet nem mindenhol a Feltámadás éjszakáján, hanem vasárnap kora reggel zajlik. A húsvét éjszaka és a feltámadás vasárnapja a legnagyobb keresztény ünnep, a hét első napja, amelyet egész évben minden vasárnap ünnepélyesen megünnepelünk. Az apostolok csak a húsvétot és minden vasárnapot ünnepeltek, ami valójában a húsvét éjszakájának emléke. Csak az évszázadok múlásával kezdtek megjelenni más ünnepek és az ezekre való felkészülés időszakai, amíg egy teljes liturgikus év nem alakult ki. Ez azonban biztosan nem marad változatlan. A naptár mindig változtatható, kivéve a legfontosabbat: Üdvösségünk napját, az Élő Isten visszatérését, amelyet ma este ünnepelünk.