Ungvári Református Egyházközség

Abraham Kuyper, egyház és államépítő

2023-02-24 20:01:52 / Héder János

Abraham Kuyper, egyház és államépítő Abraham Kuyper 1837. október 29-én született a Rotterdam melletti Maasluisban. A Leideni Egyetem teológiai karán szerzett diplomát, ahol a legtöbb tanár liberális keresztény volt, és a holland református egyház lelkipásztora lett. Kuyper meghívást kapott egy Utrecht melletti gyülekezetbe. Ott váratlan felfedezést tett: egyházközsége egyszerű népét nem nyűgözte le tanultsága. Szerintük az új lelkész egyszerűen elméleti „modernizált” tudást adott. Egy egyszerű munkás lánya, Piete Baltus segített a lelkésznek felfedezni a Szentírás szellemi lényegét és megtapasztalni az Istennel való személyes kapcsolatot. Megtérése után Kuyper Kálvin tanításait kezdte tanulmányozni, hogy a mindennapi életben alkalmazható gyakorlati tanokat keressen. Kezdte felismerni, hogy a különböző nem bibliai eszmék mennyire befolyásolták gondolkodását és az egyház embereit.Nem érhető el leírás a fényképhez.

Abraham Kuyper, egyház és államépítő Abraham Kuyper 1837. október 29-én született a Rotterdam melletti Maasluisban. A Leideni Egyetem teológiai karán szerzett diplomát, ahol a legtöbb tanár liberális keresztény volt, és a holland református egyház lelkipásztora lett. Kuyper meghívást kapott egy Utrecht melletti gyülekezetbe. Ott váratlan felfedezést tett: egyházközsége egyszerű népét nem nyűgözte le tanultsága. Szerintük az új lelkész egyszerűen elméleti „modernizált” tudást adott. Egy egyszerű munkás lánya, Piete Baltus segített a lelkésznek felfedezni a Szentírás szellemi lényegét és megtapasztalni az Istennel való személyes kapcsolatot. Megtérése után Kuyper Kálvin tanításait kezdte tanulmányozni, hogy a mindennapi életben alkalmazható gyakorlati tanokat keressen. Kezdte felismerni, hogy a különböző nem bibliai eszmék mennyire befolyásolták gondolkodását és az egyház embereit. A liberalizmus és a világi humanizmus hatásának terjedésében ennek a kornak a szellemét látta meg, aminek a világban és az egyházban is ellenállni kellett. Amikor Kuyper 30 évesen Utrechtbe költözött, csatlakozott az egyház megreformálásáért és a liberális „egyházon belüli hazugságok” leleplezéséért folytatott küzdelemhez. Ott debütált az újságírásban a Hirnök hetilap segédszerkesztőjeként. 1870-ben Amszterdamba költözött, ahol két évvel később a Standard napilap főszerkesztője lett. A 19. század végére a Standardot a legrangosabb holland napilapként ismerték el. Kuyper több mint 40 évig maradt ennek a kiadványnak a főszerkesztője. 1874-ben Abraham Kuypert beválasztották a holland parlamentbe, de a következő évben rossz egészségi állapota miatt nyaralni kényszerült Svájcba menni. Ebben az időben sokat gondolkodott azon, hogyan terjed ki Krisztus uralma olyan területekre, mint a politika, az oktatás és a társadalom egésze. Kuyper öt kormányzási területet vagy szférát különített el, amelyek mindegyike közvetlenül alá van rendelve Istennek, és mindegyik kölcsönhatásban áll egymással, Isten hatalmának határain belül: 1. Önkormányzás, amikor minden ember önmagáért felelős Istennek. 2. Családi szintű irányítás, megalapozott és Istennek elszámoltatható. A szülők felelősek gyermekeik neveléséért és oktatásáért. 3. A gyülekezeti menedzsment az egyházi tevékenységek, a vezetési struktúra és az egyházi fegyelem meghatározásához kapcsolódó terület. Az egyház nem közvetítőként szolgál Isten és az egyének, vagy Isten és a családok között. Ha az egyházi vezetők megpróbálnak ilyen szerepet játszani, akkor átlépik az isteni tekintély határait, és a zsarnokság oldalára állnak. 4. A polgári közigazgatásnak isteni megbízatása van, hogy kardot hordjon, hogy korlátozza az emberi bukás következményeit. Amikor az állam beavatkozik az egyházi ügyekbe, vagy fordítva, a zsarnokság terjed. 5. Az állami kormányzat vagy az önkéntes egyesületek szférája olyan állami szervezeteket és vállalkozásokat foglal magában, amelyek egészséges demokratikus kormányzat alatt virágoznak, és amelyeket a totalitárius rezsimek szigorúan ellenőriznek. 1876-ban visszatérve Hollandiába, Kuyper több fronton kezdett dolgozni: a média, az iskola, az egyház és a család területén. Újrakezdte munkáját napi és heti kiadványokban, ezeken a csatornákon oktatta az újságolvasókat, hogyan alkalmazzák a keresztény értékeket a társadalomban. Ezután a Forradalomellenes Párt (ARP) újjászervezésével demonstrálta politikai képességeit. Ezt a pártot 1830-ban alapította Guillaume Groen van Prinsterer. Groen van Prinsterer ezután egy olyan keresztény oktatás szükségességéről beszélt, amelyben minden tárgyat Isten kinyilatkoztatásának fényében tanulnak, és minden gyermeket megtanítanak arra, hogy ésszel imádják Istent. Kuyper most elkezdett egy széles középosztálybeli mozgalmat létrehozni egy progresszív társadalmi platformon, amely a hagyományos keresztény tanokon alapul. Groen víziójához hű maradva Kuyper újrakezdte a küzdelmet az ingyenes iskolákért, vagyis a szülők azon jogáért, hogy gyermekeiket olyan iskolákba adják, amelyek keresztény világnézeten alapuló oktatást kínálnak. Az alapfokú oktatás csak egy része Kuyper elképzelésének, már 1870-ben írt a magánszemélyek által alapított ingyenes egyetemek szükségességéről. Évtizedekkel később Dr. Kuyper megnyitotta az Amszterdami Szabadegyetemet. Köszöntő beszéde Krisztus uralmának nyilvános kihirdetése volt az élet különböző területein. Kilenc évvel korábban Kuyper ezt írta a Hirnök újságban: „Hosszú távú célokért dolgozunk. Nem a pillanatnyi diadalra törekszünk, hanem törekvésünk végső sikerére. Nem az a kérdés, hogy most milyen hatást érünk el, hanem az, hogy fél évszázad múlva milyen hatással leszünk. Nem az, hogy most milyen kevesünk van, hanem, hogy hány fiatal áll majd ki az elveink mellett. 1894 áprilisában Abraham Kuyper húsz év kihagyás után visszatért a parlamentbe, hogy megkezdje a hétéves politikai tevékenységet, amely lenyűgözte barátait és ellenségeit is. A forradalomellenes párt vezetése mellett a Standard napilap és a hirnök hetilap szerkesztője volt, a Szabadegyetemen két karon tanított: teológiai és holland irodalomtudományi karon. 1897-ben, a Standard újság főszerkesztői hivatali idejének 25. évfordulóján Kuiper ezt mondta: Mindig egy vágy volt életem mozgatórugója, egy magas indíték gyújtotta fel lelkemet és elmémet: a világ minden ellenállása ellenére Isten szent vezetése újra meghonosodik a családban, az iskolában és az államban, a család javára; hogy a Biblia és a teremtés tanúsága szerint az Úr vezetésének megértése bekerüljön a nemzet tudatába, hogy az emberek újra elkezdjék imádni Istent. Kuyper Ábrahám gyümölcsöző életet élt, felemelkedett a törésben, hogy megvédje népét az ateizmustól, és helyreállítsa a bibliai örökséget hazájában. Héder János ungvári református lelkész