Kirándulás Szinevirre a magyar és ukrán gyülekezetben
Bár ez esztendőben már volt egy alkalom, amikor az ungvári gyülekezet kirándult és meglátogattuk a Vereckei-hágót de a gyülekezet közkívánatára és az ukrán gyülekezetnek a kívánságára együttes kirándulást szerveztünk Szinevérre és a Sípot-vízeséshez.
Korán reggel az ungvári templomtól indult a kis lelkes csapat. Elég hamar érkeztünk meg a Sípot-vízeséshez. Közben jókat beszélgettünk, együtt voltunk. Mintegy 35-en vettek részt ezen az alkalmon a magyar és az ukrán gyülekezetből. Mivel a magyarok is jól beszélnek ukránul ezért élénk beszélgetés volt az út folyamán. Azok, akik először jöhettek el megnézni a Sípot-vízesést és a volóci és a környező tájakat, azok gyönyörködtek a látványban, a tiszta hegyi kristályvizű patakokban és lélegzetelállító látvány volt megpillantani a 16 méter magas vízesést. Nálunk a Kárpátokban nemigen van nagyobb vízesés, mint ez. Aki felment a vízesés tetejéig és onnan nézte, annak igencsak lélegzetelállító látványban volt része. Itt sok fotót készítettünk és az itt található kis filagóriákban telepedett le a kis csapat ahol elfogyasztottuk a kis uzsonnánkat.
Innen indultunk a Szinevéri vízeséshez. A hegy tetejére gyalog emelkedtünk fel és láttuk meg a csodálatos tengerszemet, ami Kárpátaljának az egyik dísze. A vízben ott rajzottak a pisztrángok. A csodálatos környezetben volt, aki elfáradva egyszerűen csak leült és jól érezte magát, volt aki elkészítette fotóit. Több közös fotót is készítettünk ez alkalommal. Volt, aki körbegyalogolta az egész tavat és utána indultunk el lefele. Lefele vezető úton még egyszer megálltunk és elfogyasztottuk a kis uzsonnánkat. Ami után megérkezhettünk haza fáradtan, de boldogan, tele élményekkel. Másnap a templomban mindenki beszámolt arról, hogy mennyire jól érezte magát. Hála legyen az Istennek és köszönet Héder János lelkésznek, aki megszervezte ezt az alkalmat.