Ungvári Református Egyházközség

Március 15-ke Ungváron

2009-03-19 11:10:08 /

Március 15-i megemlékezések

Ezen a verőfényes vasárnap délután az ungvári magyarok közül a szokottnál is többen gyűltek össze a Petőfi téren. A megyeszékhely magyarjai ezzel is kifejezésre juttatták, hogy mennyire felháborítja őket az az esemény, ami aznap virradóra történt: ismeretlenek fehér festékkel öntötték le Petőfi Sándor szobrát. A Nemzeti dal elhangzása után Sziklavári Vilmos, ungvári magyar főkonzul szólt az egybegyűltekhez. Petőfi szellemiségét nem lehet egy liter festékkel megsemmisíteni, hangsúlyozta a diplomata. Az mindaddig él és hat, míg a szabadság, egyenlőség, testvériség eszméi az emberi lelkekben követésre méltónak találtatnak. A magyar vonatkozású kárpátaljai emlékművek sorozatos meggyalázása kapcsán a főkonzul arra szólította fel az ukrán hatóságokat, hogy mihamarabb kerítsék kézre a bűntettek elkövetőit, s vonják felelősségre őket. Sziklavári Vilmos azután felolvasta Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöknek az ünnep kapcsán a világ különböző tájain élő magyarokhoz szóló üzenetét.

A XXI. század első évei azzal kecsegtettek, hogy az egységesülő Európában a szolidaritás, az együttműködés és a tolerancia jegyében feloldódhatnak a nemzetek és az etnikumok között korábban keletkezett feszültségek. A globális válság mintha épp ebbéli reményeinket rendítené meg, hangzik az üzenet, a nagy kérdés: vajon magyarként és európaiként helyt tudunk-e állni, meg tudunk-e erősödni. Mindez csak közös erővel és közös akarattal lehetséges.

Emberpróbáló nehéz idők jönnek, kezdte beszédét Zubánics László, az UMDSZ OT elnöke, aki beszámolt róla, hogy a mostani idők látszólag nem kedveznek annak a törekvésnek, hogy közösségeink új magyar emlékhelyeket létesítsenek. Ám mégis: a técsői magyar közösség a város központjában most rakta le annak az emlékműnek az alapkövét, amely az 1944-es elhurcolások áldozatai emlékét hivatott megőrizni. Zubánics László ezután felolvasta Gajdos István köszöntőjét. Az UMDSZ elnöke eben a következőket hangsúlyozza: akkor leszünk méltók a márciusi ifjak szellemi örökségére, ha szembe merünk szállni azokkal, akik másodrendű állampolgárokká akarnak degradálni bennünket.
Sohasem szabad elfeledkezni róla, hogy az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc a nagy nemzetek sorába emelte a magyarokat, emlékeztetett rá Soós Kálmán, a KMKSZ Ungvri Járási Középszintű szervezetének elnöke. A jobbágyfelszabadítással Európa számos nemzetének mutattunk példát. Március 15-e egy másik fontos tanulsággal is szolgál. Nevezetesen azzal, hogy képzett, tanult ifjúság nélkül nincs jövő. A nehéz időkben még inkább össze kell tartanunk, hangsúlyozta Ljah Erzsébet, az UMDSZ Ungvári Városi Szereveztének elnöke, aki annak a reményének adott hangot, hogy Ukrajna európai integrációja az utóbbi hónapokban tapasztalható nacionalista megnyilvánulások ellenére tovább folytatódik.
A magyar és a ruszin nép már több mint ezer éve békében él egymás mellett. Ez így lesz a továbbiakban is, mondta köszöntőjében Fülöp Lajos, az Ungvári Duhnovics Társaság elnöke. Ezután Turóczy István felolvasta az UMDSZ Ungvári Szervezetének állásfoglalását, melyben többek között az áll, hogy 1991-ben Ungvár magyarjai a kárpátaljai magyarsággal egyetemben elsőként álltak ki Ukrajna függetlensége mellett, tették ezt abban a hitben, hogy új hazájuk demokratikus államrendje a kisebbségek számára is lehetővé teszi a szabad fejlődést.
Mit kíván a kárpátaljai magyar ifjúság? A kiáltványt Dupka Nándor, az UMDSZ ISZ elnöke olvasta fel. Ahhoz, hogy közösségként megmaradjunk, hangsúlyozta a felhívás, szükség van az esélyegyenlőség megteremtésére az érettségi és a felvételi vizsgák letételekor, de fontos a kulturális autonómia megvalósítása csakúgy, mint a szülőföldön való megmaradás programjának a kidolgozása, a kettős állampolgárság megszerzése.
Az ünnepség végén Varga Katalin előadásában néhány hazafias dal hangzott el.

*******

A Kárpátaljai  Református Egyház főjegyzője Héder János fejezte ki örömét , hogy annak ellenére , hogy a Kárpátalján élő magyarokat igyekeznek  elijeszteni, az ünnepségre  még is   sokan eljöttek. Nem úgy mint a március 14-én  a Huszt mellett tartott ünnepségre a "vörös mezőn", amelyen a magyar honvédek összecsaptak a szicsovik gárdistákkal, ahova a  "Edinij centr" párt parancsára  erőszakkal kellett menni azoknak az embereknek, akik pártközeli cégeknél dolgoznak. Meg voltak fenyegetve, hogy  elveszithetik a munkájukat, liszta szerint ellenőrizték ki jön el oda. Még 20 hrivnyát is  fizettek a nap végén. Ezekután kérdés, ki csinálja a magyar emlékművek meggyálázásat ....?

Héder János intett arra, hogy föntos az , hogy minden magyar vállalja a magyarságát. Ne feleggye el azt ami igazi ünnep, mert nekünk nem mondvacsinált történelmunk van, ebből meríthetünk erőt. Szegregációnak , lassú népírtásnak nevezte azt, amit a magyarokkal az ukrán állam tesz, amikor  elveszi a tanulási lehetőséget a gyermekektől, amikor visszaszorítja a magyar nyelv használatát. Amikor  nyiltan nacionalizmust gerjeszt. Kitartásra és bátorságra intett a lelkész.