Mai világunkban leginkább a pénz az úr. A gyerekek kicsi koruktól kezdve látják, hogy a pénz mennyire fontos az embereknek, mennyire befolyásolja őket. Ezen a héten a történeteken, énekeken, az aranymodásokon keresztül próbáltunk utat mutatni, hogy ha sok pénzünk van is, semmik sem vagyunk Jézus nélkül. Ha ő velünk van, mindig kapunk eleget, mindig megkapjuk, amire szükségünk van.
Jézus mondja a Hegyi Beszédben, hogy ne gyűjtsünk magunknak kincseket a földön, mert ott csak a moly és a rozsda emészti meg, hanem gyűjtsünk kincseket a mennyben, ahol a tolvajok sem ássák ki, nem lopják el. A szívünket, az életünket szeretné megmenteni, mert ahol van a mi kincsünk, ott van a mi szívünk is.
A gyerekek minden nap új történetet hallhattak, olyan személyekről, akik napról napra hol közelebb, hol távolabb kerültek az igazi kincstől.
Első nap arról az emberről volt szó, aki eladta minden vagyonát, hogy megvegye a szántóföldet, amelyben kincs volt elrejtve. Ez a példázat hasonlat a Mennyek Országáról. Aki megtalálja örömében mindent odaad érte. (Máté 13:44)
Következő nap a bolond gazadag történetét hallatták a gyerekek, akinek Isten bő termést adott, gazdaggá tette. De ő elfeledkezett Istenről, csak saját magával, vagyonával, meg a dorbézolással törődött. Isten felhívta a figyelmét, hogy mi lesz a nagy vagyonával, ha még azon az éjjelen elkéri a lelkét. (Lukács 12:16-21)
A gazdag ifjú már közelebb került az igazi kincshez, de sajnos annak ellenére, hogy megtartotta a parancsokat jobban szerette földi kincseit. Ezért mondja Jézus: „Könnyebb a tevének a tű fokán átmenni, mint a gazdagnak az Isten országába bejutni.” Tanítványai elhagytak mindent még is kincsük volt a mennyben. (Máté 19: 16-30)
A gazdag ifjútól eltérően Máté, a vámszedő, otthagyott mindent és követte Jézust. Nem érdekelte, hogy megszólták az emberek, az igazi kincsre volt szüksége. (Máté 9:9-13)
Az utolsó nap egy özvegyasszonyról beszéltünk, aki utolsó két fillérjét is a perselybe dobta, mert tudta, hogy igazi kincs van a mennyben, és Isten megáldja. (Máté 12:41-44)
Ezeken a példákon keresztül próbáltuk a gyerekek figyelmét felhívni, hogy nem minden a földi gazdagság.
A gyerekhéten összesen 80 gyerek vett részt. Naponta mindig voltak 35-40-en. Kilenc órakor kezdtek gyülekezni minden reggel. A névkártyán levő pontok kiszínezése után éneklés és ének tanulás következett, amelyet Bródi Brigitta vezetett. A történeteket Sipos Viktória és Boldog Anna mondta el a gyerekeknek. Az aranymondásokat Hunyadi Alexandra, Tóth Izabella és Sipos József tiszteletes segítettek megtanulni és megmagyarázni, hogy megértsék az ige üzenetét. A tízórai után a napi témának megfelelően kézimunkával és játékkal fejeződött be az alkalom.
Bízunk benne, hogy a gyerekek gondolataiban, szívében megmaradt az üzenet, hogy ahol a mi kincsünk van, ott van a mi szívünk is. Az igazi kincs pedig Jézus Krisztus.

Boldog Anna
vallástanár