A továbbképző nyitóáhítatában Tóth László, nagyberegi lelkipásztor, a KRE tanügyi bizottságának tagja arra buzdította a tanítókat, hogy ne csak a tanításhoz használják a Bibliát, hanem fordítsanak időt a saját lelkük épülésére is, majd Lévi elhívásának történetéből osztott meg továbbgondolásra érdemes gondolatokat. Mint hangsúlyozta, Jézus a mindenki által beskatulyázott emberben meglátva a jövendő evangelistát, nem győzködi, nem lelkigondozza, hanem új célt ad az életének. Lévi pedig azonnal használni is kezdi „talentumait”: bemutatja az Úr Jézust a sorstársainak is. A „vallásos emberek”, a farizeusok és írástudók viszont ahelyett, hogy a bűnnel szemben vennék fel a harcot, és maguk is mentenék a lelkeket, megelégednek a kritizálással.

A kisgyermekkor (6-12. év) jellemzőit bemutatva Demeter Irén a kisgyermekek gondolkodásának alakulásáról, a vallásos nevelés lehetőségeiről beszélt. Mint elmondta, ebben a korban a gyerekek szomjazzák a nevelőik elismerését, gyorsan, könnyen tanulnak, viszonylag nagy mennyiségű adat rögzítésére is képesek, de szükségük van egyértelmű korlátokra. Nem tudják még felmérni, mennyit kell tanulniuk, ezért fontos folyamatosan felkérdezni őket. Elsőrendű náluk a magyarázattal kísért példamutatás. A hitoktatás feladat a gyermeki elképzelések leváltása biblikus tartalmakkal.

Az ebédszünetben a GYEK és a Beregszászi Iratmisszió munkatársai a hitoktatásban felhasználható kiadványok megtekintésére és megvásárlására nyújtottak lehetőséget.

Délután a serdülők (13-21. év) fejlődéséről, nevelésük, oktatásuk lehetőségeiről hallottak előadást a hitoktatók. A kamaszkor alapkonfliktusai (a bizalom, az autonómia, az önkifejezés igénye) mellett szó esett arról, hogy milyen összefüggések vannak a fiatalok testi-lelki fejlődése és a viselkedésük között. Mint hallhattuk, szükségük van arra, hogy különböző szerepekben kipróbálhassák magukat, teret kapjanak a saját értékrendjük kialakításához, felfedezhessék a világot, kitágíthassák a szűkké vált családi keretet, ugyanakkor szükségük van egy biztos háttérre, ahol megértik, feltétel nélkül elfogadják, továbbsegítik őket.

Este először a magyar nyelv szépségeivel szembesülhettek a hitoktatók a köt, kötöz szavak kapcsán, majd a bibliai kifejezések megvizsgálását követően a tanítók maguk is gyakorlatot szerezhettek a kötélkészítésben. Geletei Erzsébet, hetyeni hitoktató csuhéból készített tárgyakkal folytatta a kézműves foglalkozást.

Szombaton reggel Tóth László Jézus hegyi csendessége kapcsán beszélt arról, hogy a mai ember nem tud kikapcsolni, egy adott dologra koncentrálni, s vajon nekünk lenne-e mondanivalónk Istennek egy egész éjszakán át – akár a személyes életünket, akár a szolgálatunkat tekintve…

A reggeli áhítatot követően a marosvásárhelyi előadó elmondta: fontos, hogy ne csak adatokkal halmozzuk el a gyerekeket, mert gyakorlati tudás nélkül nem lesznek életrevalók. Nyugaton egyre nagyobb teret hódít a kompetencia alapú oktatás, melynek során olyan képességeket fejlesztenek, mint pl. a kommunikációs, a matematikai, digitális, szociális képességek, kezdeményezőkészség, kulturális tudatosság, kifejezőkészség, munkahelyi kompetenciák, nemi-, illetve környezettudatosság. A közeljövő feladata számunkra is a hitoktatás menetének újragondolása annak érdekében, hogy keresztyén életvitelben jelenjenek meg a tanult adatok, történetek, igék.

A fórum során a hitoktatók megbeszélték a fennálló iskolai rendszer buktatóit, szülőként és tanítóként keresve a felelősségüket és feladatukat ebben a helyzetben.