„Jézus így szólt: „Bizony, mondom néktek: senki sincs, aki elhagyta házát vagy testvéreit, anyját vagy apját, gyermekeit vagy szántóföldjeit énértem és az evangéliumért, és ne kapna százannyit: most ebben a világban házakat és testvéreket, anyát, gyermeket, és szántóföldeket üldöztetésekkel együtt, a jövendő világban pedig örök életet.” (Márk 10,29-30)
A képeket az alábbi linkre vagy a képre kattintva tekintheti meg:
http://www.reformatus.com.ua/lap/som/index.php?m=galeria&a=view&i=1305
Különleges nap volt a somi gyülekezetben 2011. február 6. napja. Ezen a vasárnapon ugyanis 10 felnőtt tett konfirmációi fogadalmat Isten és a gyülekezet színe előtt.
Többen voltak közöttük olyanok, akik már régóta készültek lélekben erre az alkalomra, mert annakidején kimaradt az ifjúkorukból a kátéoktatás, s a konfirmáció lehetősége. De voltak olyanok is, akik néhány éve jutottak élő hitre, és most szerették volna hitüket megerősítve, magukat Krisztus követésére a református egyházban elkötelezni.
A fogadalomtételt egy felkészítő kurzus előzte meg, ahol a Szentírásról, az evangélium központi üzenetéről, a reformáció történetéről, az egyházi élet gyakorlatáról, és a hitvallásainkról beszélgettünk. Ezeken a felkészítő órákon a gyülekezet érdeklődő tagjai is részt vehettek, többen éltek is ezzel a lehetőséggel.
Az ünnepi istentiszteleten Dancs Edina ifjúsági lelkész (Somba kihelyezett beosztott lelkész) hirdette az igét a Márk evangéliuma 10. részének 28-31. versei alapján. Elmondta, sokszor úgy tűnik ebben a világban, mintha Krisztus követőjének lenni csupán hátrányokkal járna. Még a hívő emberből is előtör néha a kérdés (mint Péter apostolból): mi lesz a jutalmuk azoknak, akik életüket mindenestől Krisztusnak adják? Lesz-e egyáltalán? Az örömhír az, hogy a jutalom nem marad el! A legbölcsebb döntés, amit ember meghozhat, hogy Jézus Krisztust követi. Mert üldöztetések (hátrányok) kísérnek ugyan a földi életben, de örök élet vár, ami a legnagyobb ajándék! Ennél aligha lehet többet adni, de Isten szeretetéből még a földi áldásokra is telik. Százszorosan is. Az igehirdető ezért biztatta a fogadalomtevőket, legyenek hűségesek Megváltójukhoz, és legyenek élő bizonyságtevői az egész gyülekezettel együtt ebben a világban, hogy megéri Krisztust követni!
A fogadalomtétel után a gyülekezet ifjai nevében két fiatal verssel köszöntötte a felnőttkonfirmandusokat. A konfirmanduscsoport nevében Deme Olga gondnok köszönte meg a lelkészházaspárnak a felkészítő órákat, és átadásra került ajándékuk a gyülekezet számára: egy szép falióra, amit a templomban, a szószékkel szemben helyezünk majd el.
Istennek legyen hála mindenért, amit elvégzett közöttünk, és Ő vezessen tovább, s adja meg, hogy még máskor is átélhessen ilyen örömünnepeket ez a gyülekezet!
(Dancs Róbert beregszászi beosztott lelkész, Somba kihelyezett lelkipásztor)