Ráti Református Egyházközség

Csendesdélutánon voltunk Minajban

2010-08-22 19:39:27 / Szimkovics Tibor

2010. augusztus 15-én Minajban kiskörzeti csendesdélutánt szerveztünk.
A programunk három szolgálatból épült fel, amelyekben a Búza és a konkoly példázatát bontottuk ki. A meghívott szolgálattevõk a következõk voltak: Héder János ungvári és ungtarnóci lelkész, a KRE fõjegyzõje; Kolozsy András nagydobronyi lelkipásztor, Ung megyei fõjegyzõ; valamint Szimkovics Tibor, aki a minaji, illetve ráti gyülekezetekben szolgál beosztott lelkészként.

 A folytatásért kattintson a Tovább gombra...

Az elsõ igei szolgálatban Héder János arról beszélt, hogyan kerül ebbe a világba a jó mag, azaz a mennyek országának fiai. Eredendõen egyikünk sem alkalmas erre a feladatra, csak a megváltott, krisztusi emberbõl válik jó mag ebben a világban. A szolgálattevõ rávilágított arra, mennyire fontos, hogy mi betöltsük a küldetésünket ebben a világban, s hogy valóban termést hozzunk a Gazda számára.
A második szolgálat központi gondolata a konkoly mögötti hatalom felismerése volt. Kolozsy András több szemléletes példával érzékeltetett számunkra, mennyire alattomos és hamis módszereket vet be az ördög, hogy sikerüljön félrevezetnie bennünket. Mindig az éj leple alatt, láthatatlanul, észrevétlenül végzi el a maga elõkészítõ munkáját, s legtöbbször csak akkor érzékeljük már a bajt, amikor késõ. A bûnesettõl fogva Jézus megkísértéséig minden létezõ hazugságot, féligazságot, sõt bibliai idézetet bevet annak érdekében, hogy megtévesszen, tévútra csaljon. Fontos, hogy a keresztyén ember meg tudja különböztetni az ördögi hatalmat, és az õ munkáját ebben a világban attól, amit Isten tesz. Bár nem szükségszerû a rossz, a gonosz jelenléte a világban, Isten mégis engedi, hogy a jó búza a mérgezõ gyomnövénnyel együtt növekedjen egészen az aratásig.
Az igehirdetés után énekszolgálattal gazdagított bennünket Szimkovics Edina tiszteletes asszony és húga, Rjaskó Natália, akik lassan évtizedes zenei múlttal a hátuk mögött most duóként magasztalhatták az Urat.
Ezután egy hosszabb szünet következett, amely alatt szeretetvendégségre vonultunk ki a templom melletti füves részre, ahol is a sátrak kellemes árnyékában vehettük magunkhoz a lelki után a testi táplálékot is. Öröm volt újra találkozni rég nem látott testvérekkel, beszélgetni az elmúlt idõk élményeirõl, s együtt gondolkodni gyülekezeteink jövõjérõl, munkájáról és szolgálatáról.
A szünet után visszatérve a harmadik, s egyben záró szolgálat következett, amelyben az aratás kérdésére tértünk rá, Szimkovics Tibor tolmácsolásában. A szolgálattevõ alapvetõen párhuzamot húzott a szolgák által felkínált és a Gazda által elgondolt forgatókönyv között. Az elõbbi egy azonnali, instant megoldást kínált volna a konkoly kérdésére; s felfedezhetõ benne az emberi türelmetlenség, indulat és felelõtlenség. Az utóbbi sokkal bonyolultabb, idõigényesebb, mégis kifinomultabb módszer, hiszen nincsen benne „járulékos veszteség.” Isten elgondolása a búza és konkoly elkülönítésérõl az aratásban nyer értelmet, hiszen minden kalász, sõt minden búzaszem a megfelelõ helyre kerül; míg a konkoly megégettetik. Isten odafigyelése, gondviselése és hatalma folytán ebben a világban tengernyi konkoly közepette is megmarad a jó magból fakadt búza. A búzának, Isten népének, a mennyek országa fiainak nincs más feladata – csak búzának maradni az aratás napjáig.
Rendkívül hálásak vagyunk Istennek, hogy létrejöhetett ez az alkalom; de köszönettel tartozunk gyülekezetünk vezetõinek, gondnokának és presbitereinek, s minden aktív gyülekezeti tagnak, hogy kivették a részüket a szervezésben. Istené legyen mindezért a dicsõség!

 
Képgaléria a testvérgyülekezet honlapján:

Kapcsolódó link:
http://www.reformatus.com.ua/lap/minaji/index.php?m=aktualitas&a=view&i=2920